Aktív energiapiaci szereplőkké válhatnak a még létrehozandó energiaközösségek tagjai, a megújulóforrásból kis mennyiségű áramot termelők és fogyasztók. Erre úgy nyílik módjuk, hogy az áramtermelésüket és -felhasználásukat összefogó, úgynevezett aggregátorszervezeteken keresztül megjelenhetnek akár az áramtőzsdén is. Még a rugalmassági képességeiket – termelésük, felhasználásuk és áramtárolásuk – is piacra vihetik a szintén létrehozandó rugalmassági platformon. Ezáltal olyan anyagi előnyhöz juthatnak, amilyenre önmagukban nem lennének képesek. 

A lehetőség nagy, hiszen mintegy 72 ezer kis méretű naperőművet működtetnek a hazai háztartások, de csatlakozhatnak a közösségekhez kis- és középvállalkozások (kkv), valamint önkormányzatok is.

Fotó: Kallus György/VG

Az előkészületek már folynak. Ez év júliusáig hét olyan céget vett nyilvántartásba a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely aggregátori szerepre vállalkozna, a kormány pedig augusztusban négymilliárd forintos pályázatot írt ki az energiaközösségek és a független aggregátorok létesítésének támogatására az uniós Modernizációs Alap terhére. A hét leendő aggregátorból a VG az állami hátterű MVM Optimum Zrt.-nél és az MVM Next Zrt.-nél érdeklődött egyebek mellett arról, mikor jelennek meg az energiaközösségeikkel.
A kapott válasz szerint – amelyből kiderült, hogy már az MVM Partner Zrt. is kezdeményezte a MEKH-nél a nyilvántartásba vételét – a társaságok az üzleti modellen dolgoznak. A tevékenységet az MVM a teljes csoport szintjén kívánja optimalizálni, az első mintaprojekt pedig jövőre startol el. Ennek részeként az MVM Optimum 2022 második negyedévéig napelemparkot és egy hozzá kapcsolódó energiatárolót épít Keszthelyen, továbbá megoldásokat fejleszt ki az energiaközösségek működéséhez szükséges rendszerszabályozáshoz és elszámolásokhoz, mindezt a városi önkormányzattal összefogva. 

Kísérleti energiaközösségüket legalább húsz lakossági felhasználó, öt kkv és az önkormányzat alkotja. 

A projekt 2021. április és 2023. március között, 24 hónap alatt négy szakaszban valósul meg, és a közösséget még három évig üzemeltetik. A villamosenergia-termelő és -tároló rendszereket okoshálózatba kapcsolják, így az energiát a szükséges időben tudják majd felhasználni. A pilot során feltárják az energiaközösségekben, az aggregálásban és az aktív felhasználói magatartásban rejlő lehetőségeket, valamint az előttük álló korlátokat, hogy javaslatot tehessenek a szükséges működési-szabályozási környezet kialakítására. A projekt teljes költségvetése az MVM Optimum honlapja szerint 

mintegy 404 millió forint, ebből 235,4 millió a támogatás és 168,5 millió az önerő.

A két társaság az energiaközösségek élesben történő indulásakor kisszámú végfogyasztói csoport bevonásával számol, de később minél több fogyasztó bekapcsolása a cél. A végfogyasztók akkortól alapítanak maguk is ilyen közösségeket, ha már kézzelfoghatók lesznek a fenntarthatósági előnyök, és persze vonzó ajánlatokat kapnak hozzá – mások mellett – az MVM Nexttől és az MVM Optimumtól. Az utóbbiak a pilot során még nullszaldós működéssel kalkulálnak az említett támogatásra alapozva, de már dolgoznak a leginkább működőképesnek ígérkező koncepció kialakításán. Zajlik az említett rugalmassági piac létrehozása is, ami az aggregátoroknak ígér üzleti lehetőséget, de még kérdés, hogy a létrehozandó termékeket hogyan árazza majd be a piac.