Szeptemberben közel 12 ezer tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, amelynek jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták. A járványügyi helyzet miatt ugyanis a városi lakásokban ragadt emberek, családok szeretnék újra szabadnak érezni magukat, ezért kertkapcsolatos házakat keresnek új otthonuknak – olvasható a Duna House közleményében.
Győr
Budapest után a legnagyobb agglomeráció Győr környékén alakult ki. Az elmúlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, az agglomeráció lakosságának száma elérte a 180-200 ezret. Ezzel, mondhatni, be is telt és olyannyira megdrágult az agglomeráció, hogy most már jobban megéri beépíteni a városon belüli területeket – mint például Bácsa, Szitásdomb, Győrsziget –, még akkor is, ha viszonylag nagy befektetést igényel.
Pont ezért, Budapesttel és az országos átlaggal ellentétben, Győrnél nem jellemző a kiköltözés. A belső területek fejlesztése, átminősítése, valamint a zártkerti ingatlanok lakhatási célra való átépítése jellemzőbb. Használt ingatlanok esetében a jó állapotú, felújított vagy nagyon jó helyen lévő házakat keresik a vevők. Városon belül a lakásoknál 50, míg a házaknál 30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt évek statisztikái alapján. A 30 százalék az agglomeráció esetében is érvényes, így az országos szint felett vannak az árak.
Debrecen
Debrecen környékén is sokan találják meg a számításaikat, ezért abszolút jellemző, hogy kiköltöznek az emberek az agglomerációba. Igaz, a kínálat gyenge, kevesebb ingatlan található ezeken a területeken, de ugyanakkor az árak is kedvezőbbek – főleg a 30-40 kilométeres körzetben. Míg Debrecenben 50 milliótól kezdődik egy élhető családi ház a kertvárosi övezetben, addig vidéken alig harmadáért is elérhető egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező épület. Az árakat felhajtották a támogatások, főleg a falusi csokos településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak, de általánosságban 50 százalékkal nőttek az árak.
Az ipari parkok környékén lévő, újonnan létesülő beruházásoknak szintén nagy a felhajtóereje. Más megyékből is települnek ide fiatalok, középkorú párok ezt az alternatívát választva. Ugyanakkor a családi házak iránt még mindig Debrecenben nagyobb a kereslet, a nagy számok törvénye alapján. Az új építésű ingatlanok iránti kereslet ugyanakkor elég alacsony ebben az évben, de a Duna House szakértői szerint a zöldhitel meghozhatja a vásárlási kedvet.
Szombathely
Vas megyében azok a falusi csokos települések népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen agglomerációjába. Kifelé haladva ugyanis szélesebb a választék, nagyobb a merítési lehetőség, ha valaki családi házat vásárolna, és ehhez a telekigénye is alapesetben nagyobb. Jelentős árkülönbség azonban nincs Szombathelyhez képest, csak kicsivel olcsóbbak a házak. A tavalyi évhez viszonyítva általánosságban 10–15 százalékos áremelkedésről beszélhetünk, ami leköveti a megyeszékhelyen tapasztalt helyzetet, nagyobb ugrás csak a falusi csokos településeken figyelhető meg.
Székesfehérvár
Sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor. Eddig is sokan mentek volna kijjebb, de nem volt rá lehetőségük. A támogatások (falusi csok, babaváró, áfa-visszatérítés) és a koronavírus hatásai azonban jelentősen megváltoztatták a fogyasztói magatartást: ha tudnak, szabadulnának a nagyvárosi forgatagból, a bezártságból. Egy jó hitellel pedig akár már a 0-ról indulva is belevágnak a házvásárlásba. Míg korábban csak a legelső településig mentek, addig most már sokkal messzebbre is hajlandók költözni az emberek.
Az elmúlt két évben – mióta megjelent a piacon a babaváró – 70 százalékkal megemelkedtek az árak, nemcsak az agglomerációban, de közel ekkora mértékben a városban is. Tavaly 15–20 százalékkal, vagyis nagyságrendileg 2–3 millió forinttal lehetett olcsóbban lakáshoz, házhoz jutni. Ma már 20 millió forint alatt nem találunk ingatlant a kínálatban. Sokan keresnek 30 millió forintos határig, főleg kis házakat kis telekkel, amin maximum csak füvet kell nyírni.
Pécs
Baranya megyében is nagy a kereslet a falvakban, kisebb településeken a családi házak iránt. Ez, mondhatni, természetes folyamat, nem csak a falusi csokra vezethető vissza. A budapestihez hasonló kiköltözési hullám azonban nem olyan intenzív ebben a régióban, de azért itt is nőtt a kiköltözők aránya. Ez elsősorban a kedvezőbb áraknak köszönhető. Igaz, Pécsett és az agglomerációjában is komoly áremelkedés volt, az elmúlt 2 évben közel 30 százalékos növekedést prognosztizáltak vidéken a Duna House szakértői, míg a baranyai megyeszékhelyen ez az arány még magasabb volt. Pécsett a családi ház olyannyira megdrágult, hogy csak nagyon szűk réteg tudja megfizetni. Egy jó környéken lévő, normál állapotú és méretű házat 60-70 millió forinttól lehet megvásárolni, az agglomerációban viszont ugyanez a típus már 30 millió forinttól elérhető.
Szeged
Csongrád-Csanád megyeszékhelyének agglomerációjában Deszk, Szőreg, Klárafalva, Sándorfalva, Kübekháza, Újszeged a legnépszerűbb települések, ahol főleg kis házakat keresnek az ügyfelek. A vidéki ingatlanoknál is jelentősen nőttek az árak a falusi csoknak és a felújítási támogatásoknak köszönhetően. Általánosságban 8 százalékos emelkedésről beszélhetünk, ami hasonló mértékű a szegedi árváltozáshoz. Ma már 10–15 millió alatt semmit nem kapnak a vevők, még vidéken sem. Olyan nagymértékű a kiköltözési hullám, hajlandóság, hogy a belvárosi lakásokat szinte nem lehet eladni.
Ami még érdekes, hogy ebben a régióban a fiatalok igyekeznek önellátásra berendezkedni, és ez alapján keresnek energiatakarékos házakat. Sokan meg akarják termelni a saját szükségleteiket, kertészkednek, állatot tartanak, napelemet raknak fel, hogy minél kevesebb energiával tartsák fenn magukat és otthonukat. Éppen ezért a fenntarthatóság fontos szemponttá vált a házvásárlásnál.
Kecskemét
A különböző állami támogatások révén főleg a fiatal párok költöznek ki Kecskemét agglomerációjába. Ezeken a településeken elsősorban régebbi, felújításra váró házak, Kádár-kockák vagy tanya jellegű ingatlanok találhatók. Jellemzően két típusú vevő választja ezt az alternatívát. Vannak, akik Kecskeméten értékesítik a panellakásukat, és babaváróval, valamint támogatott hitellel szeretnének családi házat vásárolni. Mivel az igényeiknek többségében nem találnak megfelelőt (Kecskemét kertvárosában, a központhoz közel ugyanis egy építési telek 25–40 millió forintba kerül, de Kadafalván is már 15–18 milliót kérnek), ezért elindulnak kifelé, hogy saját elvárásaik szerint tudjanak házat építtetni vagy vásárolni.
Kecskeméten egy felújításra váró ház is 30–35 millió forintba kerül, míg az agglomerációban egy szépen karbantartott, régebbi típusú házat már 22–25 millióért is meg tudnak vásárolni az ügyfelek. Ezeknek az eladási ára 3 évvel ezelőtt minimum 30 százalékkal volt alacsonyabb. Kecskemét agglomerációjára jellemzők a tanyás, lótartásra alkalmas épületek, amelyeket a német, holland állampolgárok is kedvelnek. Az utóbbi hónapokban ismét tapasztalható részükről az érdeklődés, jellemzően a várostól távolabb eső, szomszédok nélküli erdős környezetet preferálva.
