Döntött az Országgyűlés: zsebbe nyúlósabbak lesznek a műemléki bérlakások

A forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant.

Az Országgyűlés kedden 135 igen szavazattal 52 nem ellenében fogadta el a lakástörvény-módosítását, miután a júniusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésére több ponton kifogásolta. A VG elsőként írta meg, hogy a jogszabály-módosítást november 9-én tárgyalja újra a parlament.

A törvény továbbra is azoknak a magányszemélyeknek nyújt lehetőséget állami vagy önkormányzati bérlakás megvételére, akik már 2020 végén is bérelték a megvásárolandó lakást. A világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok vehetik meg, akik legalább öt éve bérlik azt.

A vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki lakást. Ezt az eredetileg elfogadott törvény a bérleti idő hosszától függően sávosan és alacsonyabb mértékben határozta meg.

Az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, amely így változatlan marad.

Változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. Az eredeti törvény nekik a forgalmi érték 35 százalékát írta elő, a módosított változat azonban mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat.

Aki részletekben kívánja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.