Csaknem féléves kitérővel, várhatóan november 9-én tér vissza a parlament elé a bérlakástörvény módosítása – tudta meg a VG. Értesülésünket megerősítette Böröcz László, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a bérlakástörvény eredeti módosító indítványának benyújtója, aki elmondta, a törvényalkotási bizottság november 4-i ülésén tárgyalja meg az Alkotmánybíróság által kifogásolt pontokon módosított új javaslatsort.
A finomhangolás során csak azokon a részeken lehetett és kellett változtatni, amelyeket az Alkotmánybíróság kifogásolt. Tehát továbbra is csak a budapesti világörökségi területeken, a budai Várban és környékén, a Belvárosban és az Andrássy úton lévő önkormányzati bérlakásokra lépne majd életbe a bérlők vételi joga, de módosított feltételekkel.
Az átdolgozott, parlamenti újratárgyalásra szánt bérlakástörvény módosítása értelmében a hajdani bérlakás-privatizációval megegyező feltételekkel, az aktuális forgalmi érték 15 százaléka alapján számított összegért vásárolhatnák meg a bérlakásukat azok a bérlők, akik legalább 25 éve érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek. Akik 25 éven belül, de legalább 5 éve egyedi döntés alapján, kiutalással kaptak bérlakást, azok az Alkotmánybíróság döntéséhez igazítva kedvezmény nélkül, azaz a jelenlegi forgalmi érték 100 százalékáért, de részletfizetéssel vásárolhatnák meg az ingatlant.
Akik ugyancsak 25 éven belül, de legalább 5 éve cserelakás fejében jutottak önkormányzati bérlakáshoz az adott területen, az aktuális forgalmi érték 35–50 százalékát megfizetve válhatnak tulajdonossá. A vételárkedvezmény mértékéről az önkormányzat dönt a csere alapjául szolgáló ingatlan forgalmi értéke alapján, amiről a rendelkezésre álló szerződésekből van információja. Vita esetén a bérlők a helyi kormányhivatalnál fellebbezhetnek.
A vásárlási jogosultság fokozatosan, az elvárt 5 éves szerződéses küszöböt átlépve megszerezhető, vagyis akik 2020. december 31-ig érvényes bérleti szerződéssel rendelkeztek, idővel jogosulttá válnak a bérlakás megvásárlására, de ők már csak a piaci érték 100 százalékáért, vagy csere esetén a megállapított mértékű kedvezménnyel.
Az alkotmánybírósági kifogásoknak megfelelően kikerült a törvénytervezetből a kamatmentes részletfizetés lehetősége, amit a testület nem tartott méltányosnak az önkormányzatokra nézve. Ezeknek az alkotmányossági kritériumoknak megfelelve bekerült az éves a javaslatba, a részletfizetéshez elvárt önerő maradt, ami pedig 10 százalék. A vételár egyösszegű megfizetése esetén 5 százalékos engedményt kaphat a vevő, ezt nem kifogásolta az Ab.
A kilencvenes évekbeli bérlakás-privatizációból kimaradt, 25 évnél régebbi bérleti szerződéssel rendelkezők így az eredeti feltételeket és a minimális kamattal terhelt részletfizetési lehetőséget kapják meg kompenzációként. A többi bérlő számára az irányadó feltételeket ahhoz szabták, hogy milyen módon – cserealappal vagy anélkül, egyedi szerződéssel – jutottak bérleti joghoz.
Az alkotmánybírósági kifogások között műemlékvédelmi szempontok is szerepeltek, a köztársasági elnök többek között azért is küldte a taláros testülethez, mert álláspontja szerint a kulturális örökség részét képező állami és önkormányzati tulajdonú műemléki épületben lévő bérlakások feltétel nélküli magántulajdonba adása alaptörvény-ellenes.
A műemléki lakóingatlanokat megvásárolni szándékozó bérlőknek az örökségvédelmi törvény rendelkezéseit kell betartani, pluszkötelezettségeket nem ró rájuk a vásárlás, ugyanaz vonatkozik rájuk, mint más tulajdonosokra
– válaszolta erre a korábban megjelölt aggályra Böröcz László.
A módosítás eredeti indoklása szerint az országban a fővárosi világörökségi területeken koncentrálódik a probléma, miszerint nem vehették meg lakásukat a bérlők. Böröcz László hozzátette: az önkormányzati lakások eladását és annak feltételeit az önkormányzatok most is rendeletben tudják szabályozni mindenütt, ahogy eddig is.
Cégek továbbra sem vásárolhatnak a budai Váron belül lakást, magánszemélyek pedig korlátozásokkal, unión kívüliek viszont egyáltalán nem.
