A KSH 2021-es adatai alapján Magyarországon a 20 év alatti nettó átlagfizetés 165 613 forint, míg a 20-29 éves korosztály nettó átlagkeresete 240 227 forint. A Zyntern.com állásportál 2021. áprilisi felmérése szerint a pályakezdő fiatalok bérigénye valamivel a valós adatok felett helyezkedik el, átlag 248 800 forinttal. A kérdőívet több mint 4000 fiatal töltötte ki, 13 szakterületet képviselve.
A kérdőívet kitöltők előre meghatározott bérsávokra szavazhattak, a legtöbb jelölést 201-225 ezer forintos nettó kezdőbér kapta. A korosztályokat tekintve a 16-19 évesek átlagosan 244 600 forintos, a 20-23 évesek 243 900 forintos, a 23-26 évesek pedig 264 500 forintos nettó kezdőfizetést határoztak meg.
A vidéki és a fővárosi válaszadók átlagos bérigénye a tavalyi adatokhoz képest kisebb mértékben mutat eltérést, 9-ről 3 százalékra csökkent. A vidéki válaszadók átlagos nettó bérigénye 245 500 forint, míg a fővárosi társaik átlagosan 252 500 forint kezdő fizetést várnak. A fővárosi fiatalok 44 százaléka szeretne legalább 250 ezer forintot keresni. Ezzel szemben a vidékiek 37 százaléka bízik abban, hogy pályakezdőként kézhez kapja a hazai átlagkeresetet. Viszonyításképp a KSH adatai szerint a budapesti átlagkeresetek 27 százalékkal haladják meg az országos átlagot.
A legmagasabb átlagos fizetési igényeket az orvosi (299 ezer forint), a műszaki/ mérnöki (278 900 forint), valamint az IT (270 800 forint) területeken tanulók fogalmazták meg. Ezzel szemben a legalacsonyabb igényei a szakképzésben (219 ezer forint), a pedagógusi (212 ezer forint), művészeti (221 ezer forint), valamint bölcsész (222 ezer forint) területen tanuló és dolgozó fiataloknak voltak.
Az orvostanhallgatók 41 százaléka szeretne legalább 300 ezer forint nettó kezdő fizetést, közülük 24 százalék minimum nettó 350 ezer forinttal sorakozna fel a rajtvonal mögé. A mérnöki területen tanulók 35 százaléka szeretne nettó 300 ezer forint plusszal indulni. Az IT-sok nem sokkal lemaradva következnek, nekik, több mint 55 százalékuk nem adná 250 ezer forint alá, míg 29 százalékuk várná a 300 ezer forint feletti jövedelmet.
Érdekesség, hogy bár igények szerint csak a dobogó harmadik helyén állnak, valós bérek esetében az IT-sok viszik a pálmát. A 2020-as Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján a legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ezzel szemben a műszaki képzések hallgatói a harmadik helyen állnak 428.972 forinttal.
Szakképzéssel és pedagógiai végzettséggel rendelkezők jelezték a legalacsonyabb átlagos fizetési igényeket. Mindkét csoport 53 százaléka nettó 200 ezer forintnál alacsonyabb bérigényt fogalmazott meg. A kutatásból továbbá kiderült, hogy a művészeti és bölcsész beállítottságú hallgatók/frissdiplomások több mint 40 százaléka ugyancsak nettó 200 ezer forint alatti keresetet igényel.
Bár nem minden kitöltő adta meg a nemét, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nemek közötti bérszakadék a tavalyi adatokhoz képest csökkent. A lányok átlagos bérigénye, valamennyi szakterület és lokáció válaszait figyelembe véve, nettó 235 600 forint, amíg a fiúké nettó 272 900 forint, ami közel 15 százalékos különbséget jelent.
Egy kivételével minden vizsgált szakterületen a fiúk rendelkeznek magasabb bérigénnyel. Az egyetlen szakterület, ahol a női kitöltők 1,38 százalékkal magasabb béreket adtak meg a művészet és művészetközvetítés volt. A legnagyobb pályakezdő bérigény-szakadék az orvostanhallgató lányok és fiúk bérigénye esetén (17,9 százalék) figyelhető meg. Ugyanakkor jelentős a különbség a gazdaságtudományi (14,12), a műszaki (12,36) és a jogi (11,59) szakon tanuló fiatalok esetében is. Egymáshoz legközelebb a bölcsész (0,92 százalék), a művészeti (1,38), természettudományi (5,54) és az IT/Technológia területről érkező kitöltő lányok és fiúk bérigényei voltak (8,61).
Ehhez képest a KSH 2021-es adatai azt mutatják, hogy a férfi bruttó átlagkeresete 304 286 forint, míg a nőké 255 346 forint – több mint 19 százalékos a különbség.
