Hogyan alakul a Mol hazai szénhidrogén-termelése a következő tíz évben?

A fő trendek alapján a következő tíz évben lassú, évi egy számjegyű százalékos csökkenés várható, amelynek természetes ütemét mérsékli, hogy jelentős beruházásokat hajtunk végre. A legnagyobb mezőinken az 1960-as, 70-es években indult a munka, az ezeken felhozott mennyiséget az új találatok már nem tudják pótolni. Energia-egyenértékben a termelés kétharmada földgáz, a többi kőolaj és kondenzátum, azaz folyékony szénhidrogén. Ez az arány egyébként jellemző is a Pannon-medencére, amely gázban gazdagabb. A kutatás mellett a régi mezőinken van a figyelmünk – arra törekszünk, hogy ezekből ismert és innovatív kihozataljavító eljárásokkal minél több szénhidrogént hozzunk fel.

Melyek a társaság legjelentősebb lelőhelyei?

Jelenleg összesen napi 30-35 ezer hordó olajegyenértéknyi szénhidrogént hozunk a felszínre szerte az országban, mintegy 1000 aktív kútból. Történelmileg a legnagyobb a Szeged melletti algyői, valamint a nyugat-magyarországi nagylengyeli és újabban kiemelkedő a Gödöllő közelében lévő gombai mező. Ez utóbbin a 2000-es évek elején indítottuk meg a bányászatot, és ennek a kútjai látszanak az M4-es útról. Tizenhat kutatási koncessziós területünkkel a legnagyobbak vagyunk az országban. E területek főleg a Dunántúlon, Kelet-Magyarországon és Budapesttől keletre találhatók. Vizsgáljuk, hogy a régen lefúrt, több ezer szunnyadó kútból új technológiával mennyi állítható termelésbe, illetve hol találunk további lelőhelyeket, a koncesszióink többsége ugyanis 2025-re kifut.

Homonnay Ádám Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Melyek az említett innovatív megoldások?

Általában a jól bevált módszer a legolcsóbb. Innovatívra akkor van szükség, amikor a hagyományos eljárás már nem működik. Elsősorban az algyői mezőn vetünk be innovatív eszközöket, jelenleg is folynak kis méretű üzemi próbák. Egy 4-5 éve indított projektben polimer harmadlagos besajtolásával igyekszünk kiszorítani a kőolajat és az oldott földgázt. Részben magyar találmányról van szó, amelynek már keressük a külföldi értékesítési lehetőségét. Egy másik, még fiatal kísérletünk során a föld mélyén lévő jótékony baktériumokat igyekszünk rábírni az olajkészlet „megmozdítására”. Ez a technológia biztonságos, már bizonyított az Északi-tengeren, a licencét vásároltuk meg.

Gazdaságos a Mol nem hagyományos technológiájú földgáztermelése?

Bár világszerte sok nem hagyományos lelőhely van (például Argentínában, Kínában és Oroszországban is), ezeket nagy mennyiségben csak Észak-Amerikában aknázzák ki. A nem konvencionális termelés erősen költség- és technológiaérzékeny. Magyarországon egyetlen ilyen termelő mezőnk van, de a lehetségesnél jóval kevesebb gázt nyerünk ki belőle. Nagyon gondolkodunk azon, hogy a termelését hogyan tehetnénk gazdaságossá.

A jelenlegi magas energiaárak nem ösztönzik a Molt a termelése felpörgetésére?

Most a koronavírus alatti drasztikus keresletcsökkenés és a válságból való gyors kilábalás együttes hatását érezzük számtalan iparágban. Tavaly mélypontra kerültek az energiaárak, az olajé negatív is volt, a gázé pedig megawattóránként 5 euró alá esett. Most 75 euró. Az olajipar nem tud ilyen hektikusan működni, de nem is szabad. Projektjei évtizedes kifutásúak, ezekhez pedig azt kell jól belőni, hogy hosszabb távon hogyan alakul az olaj és a gáz ára. Nekünk az ellátásbiztonságot akkor is szem előtt kell tartanunk, ha olcsó a földgáz és az olaj, hiszen nem mondhatjuk, hogy nem termelünk, mert épp most nem éri meg. El kell látnunk a lakosságot, és teljesítenünk szerződéses kötelezettségeinket. Arra kell törekednünk, hogy alacsony szénhidrogénárak mellett is stabilan működjünk, ha pedig magas az ár, akkor többletforrást biztosíthassunk a tulajdonosoknak.

Az energia magas ára drágább technológiák alkalmazására sem csábítja a társaságot?

Nem kereskedők vagyunk. Számunkra az ellátásbiztonság első, ezért alaphelyzetben is arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb olajat és gázt hozzuk a felszínre.

Hová kerül a saját termelésű hazai olaj és gáz?

Az összes olajat a Dunai Finomítóba juttatjuk, amelynek technológiáját az orosz olajra optimalizálták. A létesítmény a mi olajunk mellett fogadja az összes importot – ennek döntő része oroszországi eredetű – és más társaságok Magyarországon felhozott olaját is. Belföldön kel el a gázunk is, a Mol részben lakossági és ipari felhasználásra adja el, de ezzel elégíti ki a tiszaújvárosi finomító energiaigényét is. Bár a magyarországi gázellátás jelentős hányada importból származik, a Molnak kiemelt szerepe van az ellátásbiztonságban. Magyarországon minden második háztartás földgázzal fűt, a lakosság gázszükségletének 50 százalékát pedig mi biztosítjuk hazai forrásból. A hazai gáztermelés ráadásul hatékony és környezetkímélő módon történik a szigorú előírások miatt, és munkahelyeket jelent.

Mekkora bányajáradékot fizet a Mol?

Évente nagyjából 25 milliárd forintot, több adót pedig ezen felül.

Hol van a belföldi szénhidrogén-termelés helye a Mol középtávú stratégiájában?

Stratégiánk kulcsszavai a vegyipar, a fogyasztó és az energiaátmenet. A kutatás-termelésnek alapvetően az utóbbiban van erős szerepe. Az átmenet ugyanis nem egyik pillanatról a másikra történik, az egyre növekvő lakossági energiaszükséglet mellett még évtizedeken át szükség lesz fosszilis energiahordozóra. A Molnak ambiciózus fenntarthatósági célkitűzései vannak, ezért az ellátásbiztonság mellett a zöldberuházások és az energiaátmenet fedezetéről is gondoskodnia kell. Az a kötelességünk, hogy a legtöbbet hozzuk ki a hazai kutatás-termelésből, és kivegyük a részünket a vállalati stratégiából. Korábban az volt az elvárás, hogy az általunk kínált energia olcsó és biztonságos legyen, ma már zöldnek is kell lennie. Meg fogunk felelni ennek az elvárásnak.

Mitől lesz zöld a szénhidrogén-termelés?

A szén-dioxid begyűjtésétől és tartós tárolásától, ami hatalmas lehetőség üzleti és fenntarthatósági szempontból is. Sok kiürült mező van Magyarországon, ezek közül öt földgáztárolóként működik (Molon kívüli cégek kezelésében), de számos továbbiban szén-dioxid is biztonságosan tárolható. Ezzel zöldebbé tehető a működésünk, hiszen a tevékenységünk során keletkező szén-dioxidot nem engedjük a szabadba. Az üzleti lehetőség ott jelenik meg, hogy tárolhatjuk más cégek e gázát is. Az elmúlt néhány évben megsokszorozódott a szén-dioxid-kvóta ára. A kvóta nagyon értékes termék lesz, amit segít az Európai Unió Fit for 55 törekvése is.

Mikortól tárol a Mol szén-dioxidot a föld alatt?

Arra számítok, hogy az évtized közepén elkezdődhet a betárolás, nagyjából hozzánk hasonló ütemben haladnak e technológiával a nemzetközi olajcégek is. Bár az üzemszerű működéshez még évek munkájára van szükség, már látjuk például, hogy mely mezőink alkalmasak rá, és melyekhez van jó infrastruktúra-kapcsolat. Ez a szén-dioxid biztonságos szállítása miatt fontos.