A kormánynak többek között az előtörlesztésekre és a megkezdett beruházások felülvizsgálatára kell koncentrálnia a jövő év elején – mondta Varga Mihály az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. A pénzügyminiszter előadásában hangsúlyozta, a világjárvány idején bevezetett intézkedéseknek hála a magyar gazdaság előnybe került, hiszen 6-6,5 százalékos növekedéssel számol 2021-re, miközben az Európai Unióban 3,9 százalék a harmadik negyedéves átlag.
A cél ennek az előnynek a megőrzése, ehhez a gazdaságpolitika három fontos pontját emelte ki: a teljes foglalkoztatottságot, további adócsökkentést, illetve a hatékonyság javítását.
Varga Mihály kijelentette, a beruházások gyorsításával és a bürokrácia csökkentésével segítette a kormány az építőipart, illetve adókedvezményekkel, otthonteremtési és családtámogatási programokkal igyekezett tenni annak érdekében, hogy a világjárvány miatt hazaáramló munkaerőt meggyőzhessék a vállalatok a maradásról. Hozzátette, bár a 2008-as válsághoz képest kétszer akkora mértékben, 3,4 százalékkal esett vissza a világgazdaság, a kormánynak volt tartaléka, így lehetett mihez nyúlni, nem kellett a külső segítségre várni, saját források átrendezésével indíthatták el a munkahelyvédelmi és beruházásokat támogató intézkedéseket.
Nem csupán a teljesítményére, a foglalkoztatottságra is büszke lehet az építőipar: 2010-hez képest 120 ezer fővel nőtt, ami több, mint amennyien a teljes hazai autóiparban dolgoznak. A hazai gazdasági teljesítmény 5,5 százalékát adja az ágazat, és folyamatos a növekedés, a rendelésállomány 13 százalékkal magasabb a tavalyinál
– sorolta Varga Mihály, aki a jövő év kihívásai közül kiemelte a szakemberhiányt, amelyet a kormány úgy próbál orvosolni, hogy egyrészt támogatja a képzéseket, másrészt a béremelések elősegítésének érdekében négy százalékponttal csökkentette a munkát terhelő adót, ami 750 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. A pénzügyminiszter elárulta, az eszközpark megújítására vonatkozó programokat is terveznek hazai és EU-s forrásból, ám a helyreállítási alappal kapcsolatos politikai vita miatt jelenleg 320-330 milliárd forinttal tartozik az EU Magyarországnak.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Koji László, az ÉVOSZ elnöke előadásában kifejtette, az építőipar a járvány ellenére tud dolgozni, ám lassulás és drágulás figyelhető meg – igaz, a 2019-es teljesítményét időarányosan ebben az évben is elérte az ágazat.
Reményeink szerint az idén a teljesítményünk eléri az ötezer milliárd forintot. Nem titok, komoly feszültségek húzódnak meg emögött: áremelkedés, szakmunkás- és mérnökhiány. Úgy véljük, az építőipar jövedelmezősége csökkenni fog, mert az áremelkedés előtt megkötött szerződések esetében a cégek nem tudják tovább hárítani a többletköltségek egy részét. Az áremelkedés mérséklődésére nem számítunk
– jelentette ki Koji László, majd hozzátette, november elején 370 ezernél is többen dolgoztak az ágazatban, azaz nem létszámproblémával kell szembesülniük, hanem a már említett szakmunkás- és mérnökhiánnyal. Ezt részben a keletről nyugatra induló munkaerő „megállításával” kell orvosolniuk, jelenleg az ÉVOSZ számításai szerint 40 ezer külföldi dolgozik az építőiparban.
Koji László hangsúlyozta, ebben a szakmában nem mennek többen külföldre, mint amennyien hazatérnek. 2022-ben 5-6 százalékos termelésnövekedésre számít, igaz, az áremelkedést ő is jelentős kihívásnak tartja.
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke bemutatta,
az építési beruházások tekintetében az eljárások értéke már meghaladta a 2019-es adatokat is: két éve 9249 közbeszerzési eljárást jegyeztek fel 3134 milliárd forint értékben, míg az idén 6970 darabnál és 3519 milliárd forintnál tart az ágazat.
Kovács László 2020 kapcsán hozzátette, év közben nagyon rossznak tűntek a kilátások, ám a végére sikerült javítani, 6715 eljárást összegeztek 2848 milliárd forint értékben.
