Az Otthon Centrum a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva hatodik alkalommal készítette el saját élhetőségi rangsorát. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vetették össze. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Egerben és Veszprémben a legjobb élni.
Tavalyhoz képest nincs lényegi elmozdulás, hiszen a lista élén jellemzően továbbra is fővárosi kerületek állnak
– ismertette Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Az élhetőségi rangsort az I. és az V. kerület vezeti 83 és 81 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.
A top tízes listában a pesti belvárosból (VI., VII., IX.), valamint Budai oldalról is (II., XI., XII.) három-három kerület szerepel az első tíz helyen 62-70 százalékos eredménnyel. A főváros élhetőségi versenyében a külső pesti kerületek (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) alkotják az alsóházat. Elsősorban azért, mert sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.
A vidéki városok versenyében Eger végzett az élen (66 százalék), szoros versenyben maga mögé utasítva Veszprémet. Összesítésben mindkét megyeszékhely a top tízben végzett, előbbi a hatodik, utóbbi a kilencedik pozícióban.
Fotó: Róka László / MTI
Sokat nyomott a latba, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre, ráadásul a vándorlási értéket tekintve is kedvezőbb a helyzet, mint a budapesti kerületek esetében. A régiók központjai között minimális az eltérés. Székesfehérvár és Pécs eredményétől alig maradt el Szeged és Győr, de Debrecen és Miskolc sem szerepelt rosszabbul.
A megyei jogú városok többsége 52-60 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el.
Az életminőség jól visszaköszön a lakásvásárlások során is, ugyanis a vevők a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni
– ismertette a felmérés további megállapításait Soóki-Tóth Gábor. Hozzátette, hogy az Otthon Centrum életminőség mutatóinál kialakult rangsort összevetve a KSH által publikált használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel két csaknem megegyező listát kapunk.
Az ingatlan elhelyezkedése ugyanakkor jelentősek befolyásolhatja az árakat. Ez leginkább a megyei jogú városok esetében megfigyelhető. A legtöbbet, 6 szálékpontot Salgótarján és Szekszárd értékén ront az a tény, hogy az adott ingatlan nem Budapesten, található. Ezt azt is jelenti, hogy az árak nem tükrözik az elérhető szolgáltatások szintjét, azok alulértékeltek a piacon. Olyan szempontok is szerepet játszhatnak, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek szűkössége, a környezet minősége, vagy akár a közbiztonság.
