Mi a koronavírus-járvány eddigi mérlege az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ)?
A pandémia alatt megduplázódott a bajtársak feladata, sőt, voltak napok, amikor tízszeres terhelés hárult ránk. Évente több, mint 2 millió hívást fogadunk és 1,2 millió mentést látunk el, ezek között 50-80 ezer eset időkritikus, azaz minden perc és másodperc számít. Autóink évente 40 millió kilométert tesznek meg, azonban az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány miatt további 5 millió kilométert futottak. A járvány annyiban írta át a feladatokat, hogy 2020. január 31-én tagja lettem az operatív törzsnek, akkortól nem csak operatív módon, hanem stratégiai szempontból is részt veszek a járvány elleni küzdelemben. 2020 márciusa óta a mentőszolgálat végzi a PCR-teszthez szükséges mintavételeket:
eddig 1,7 millió garat- vagy orrváladékot vettünk le.
Az országban jelenleg 77 mintavételi pont működik, de azokhoz házhoz megyünk, akik az egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt nem tudnak elmenni a mintavételi pontra. Ezt a feladatot a kezdetekben önmagunk végeztük, később önkénteseket és plusz kapacitásokat is bevontunk. Az első és második hullámban, amikor határzár volt, félmillió ember egészségügyi is ellenőrzését is a mentőszolgálat végezte, mert ebben az időszakban az ország területére csak egészségügyi kontrollvizsgálat után lehetett belépni.
Hányan dolgoznak a mentőszolgálatnál?
Az egyik legnagyobb egészségügyi állománnyal rendelkezünk: közel 8500 fő dolgozik nálunk, vannak olyan térségek az országban, amelyekben mi vagyunk a legnagyobb foglalkoztató. A bajtársak országszerte 255 mentőállomáson dolgoznak. A mentést a 7500 fős kivonuló állomány végzi, a többiek támogatói munkát végeznek a műszaki és az adminisztratív területen, az eszközbeszerzésben és számtalan egyéb fontos pozícióban. Orvos bajtársaink száma nőtt az elmúlt években, de a betegellátásban szép számmal vesznek részt mentőtisztek is. Ez a hungarikumnak tekinthető szakma gyakorlatilag orvosi kompetenciával rendelkezik, mentőtisztjeink az esetkocsik háromfős egységét vezetik.
Szerencsére az elmúlt években minket nem érintett az orvoshiány, sokan dolgoznak nálunk másod-, harmad- vagy negyedállásban is.
Hogyan alakult a büdzséje a mentőszolgálatnak, kaptak többletforrást a megnövekedett feladathoz?
Az elmúlt években gyakorlatilag megduplázódott a mentőszolgálat költségvetése. 2017-ben, amikor kineveztek főigazgatónak, mintegy 35 milliárd forintból gazdálkodtunk, 2021-ben 77 milliárd forintot fordíthattunk működésre és fejlesztésre. Csak a koronavírus-járvány miatt 3 milliárd forint túlmunkadíjat fizettünk ki a bajtársaknak, milliárdos összegben rendeltünk védőfelszerelést, továbbá olyan informatikai és egyéb fejlesztéseket hajtottunk végre, amelyek a Covid miatt váltak szükségessé..
Milyen fejlesztésekre került sor?
Már a kezdeti időszakban – miután öt éve megpályáztam az OMSZ főigazgatói pozícióját és kineveztek –, célom volt a szervezet digitális fejlesztése. A betegek adatait már a Covid-19 előtt is digitálisan kezeltük, az adatok felkerültek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), így a saját ellátásával kapcsolatos információkat gyakorlatilag bárki láthatta. Az adatok elemzésére elkezdtünk üzleti intelligencia alapú algoritmusokat is használni, de kihasználjuk a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is. Fontos volt látnunk, hogy hol mennyi esetünk van, milyen védőfelszerelésre van szükség, mennyi védőruhát, maszkot, kesztyűt, PCR-tesztet kell egy-egy térségbe küldenünk.
A betegszállítás koordinációja is a feladatuk.
A betegeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződött szolgáltatók szállítják, ez számunkra egy koordinációs feladat. Van, amikor intézmények között kell kritikus állapotú pácienseket szállítani, máskor amikor magasabb progresszivitású intézménybe kell vinni az ápoltat, ez is a mi feladatunk.
Folyamatosan téma, hogy a mentőknek hány perc alatt kell megérkezniük a beteghez. Mi a szabály?
Nincs 15 perces szabály. Ez a 15 perc az tagállamaiban, így Magyarországon is abból a megfontolásból szempont, hogy a mentőállomások földrajzi helyének kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy azokról az érintett települések lakóihoz lehetőleg 15 percen belül ki lehessen érni. Magyarország lefedettsége ebből a szempontból 100 százalékos. Természetesen a kiérkezési időt sok tényező, így az időjárás, például egy havas csúszós útszakasz is jelentősen befolyásolhatja. Mi az eseteket priorizáljuk, és eszerint állítjuk sorba. Ez a triázsrendszer. A kifejezés az elmúlt években átszivárgott a köznyelvbe is. Ahhoz segít hozzá mindenkit, hogy a lehető leggyorsabban kapja meg az állapotának megfelelő ellátást. A betegtől való távolság meghatározásakor mi nem a szigorúan vett mentőállomásokat tekintjük kiindulópontnak, hanem a mentőegységeket, és ebben az informatikai fejlesztések is sokat segítenek. Bajtársaim egy kérdezési protokoll alapján dolgoznak az irányító csoportban, és amikor megszületik a döntés, hogy a betegnek valóban mentőre van szüksége, indul a riasztás. Sokszor néhány perc után kiderül, hogy a betegnek nem mentőre, hanem háziorvosi ügyeleti ellátásra van szüksége. Eszméletvesztés vagy keringésleállás estén viszont már telefonon elkezdjük instruálni a beteg mellett lévőket, segítjük az újraélesztést. Ebben segít a modern digitális környezet is: a Szív City applikációval riaszthatjuk a legközelebbi laikus elsősegélynyújtót is, hogy a mentő kiéréséig tegyék meg a legfontosabb lépéseket. De, ha már a mobiltelefonos appoknál tartunk, fontos megjegyezni:
minél többen töltsék le az ÉletMentő applikációt is, amellyel mindenki maga hívhatja a mentőt akár egy gombnyomással, a saját pontos GPS-koordinátái alapján.
Az applikáció használatakor a központban dolgozó bajtársaim többek között látják a segítségkérő mobiltelefonjának akkumulátor töltöttségét is, és az előre bevitt személyes adatokat is arról, hogy például cukorbeteg, vagy hallássérült-e a segélykérő. Ha valaki például nem tud beszélni, vagy látjuk, hogy csupán egy százalékon áll a telefonja töltöttsége, akkor nem próbáljuk meg felhívni, hanem elindítjuk hozzá a mentőegységet. Az appot már több mint félmillióan töltötték le, következő célunk az egymillió letöltés. Az applikáció rendelkezik gyógyszertár és sürgősségi osztály keresővel, és megtalálható vele a legközelebbi defibrillátor is. Olyan elsősegélynyújtási ismereteket is tartalmaz, amelyek segítik a kisebb egészségügyi problémák ellátását.
Mekkora a munkaerőhiány a mentős szektorban?
Minden évben jönnek új belépők. A mentősökbe vetett bizalom a Covid alatt nőtt, vonzó munkahely nálunk dolgozni. Az elmúlt években pozitív irányba változott a fluktuációs mérlegünk, azaz többen lépnek be, mint ahányan kilépnek, vagy nyugdíjba mennek. Országos szervezet vagyunk, egyes térségekben sorban állnak a megüresedő pozíciókért.
Az ausztriai bérekkel nem számolhatnak a mentősök sem. Mennyit keresnek átlagosan?
A mentőtisztek bruttó átlagkeresete 667 520, a mentőápolóké bruttó 536 963 forint. Egy mentőtiszt jelenleg átlagosan 46 százalékkal többet keres, mint 2018-ban, a mentőápolók esetében pedig 52 százalékos az emelkedés. A januári, újabb alapbérbéremelés a mainál 20 százalékkal magasabb bruttó alapbéreket jelent.
Ez a fejlődés már piaci körülmények között is markánsnak számít. Az a célunk, hogy versenyképes fizetést biztosítunk a bajtársaknak a mentőápolóktól a gépkocsivezetőkön és mentőtiszteken keresztül egészen az orvosokig.
Önt választották az év fiatal vezetőjének HR BEST Fesztiválon. Mit gondol miért kapta a díjat?
Ez a díj azoknak a fiataloknak a munkáját ismeri el, akik 40 éves korukig vezetőként kimagasló eredményeket értek el. Én 33 évesen kerültem az OMSZ-hoz vezető pozícióba. Persze, korábban másodéves orvostanhallgató koromtól mentőápolóként, később mentőtisztként és mentőorvosként is dolgoztam a szervezetnél. Büszke vagyok arra, amit a kollégáimmal az elmúlt 5 évben tettünk a mentőszolgálatnál, és örülök annak, hogy ezt külső szemlélők is észreveszik. Rögtön a kinevezésem után szembesültem egy katasztrófával, a veronai buszbalesettel. Az életkor és az élettapasztalat akkor és azóta sem okoz problémát, a bajtársak könnyen elfogadtak. Szoktam is mondani nekik, hogy amit ma el akarnak nekem adni, azt én már régen, mentőápolóként árultam. A szervezett magyar életmentés jövőre lesz 135 éves, az Országos Mentőszolgálat a 74. születésnapját fogja ünnepelni. Az évszázados szervezeti kultúra része a félkatonai működés, hiszen itt gyors döntésekre és gyors cselekvésre van szükség. Itt nehéz lenne más vezetési struktúrát megvalósítani, de folyamataink digitális megoldásokkal történő támogatása sokat segített abban, hogy az elmúlt két évben sikerrel küzdöttünk meg a tervezhetetlennel.
