A kormány elfogadta a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS) – derül ki a Magyar Közlönyből. A stratégia kijelöli Budapest agglomerációja vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait. Ideértendők az egységes elővárosi vasúthálózat fejlesztésének egymásra épülő lépései, az egyes vonalak kapacitásának bővítéséhez és a kínált szolgáltatásfejlesztéséhez szükséges intézkedések, amelyek révén a Budapestet és vonzáskörzetét érintő vasúti és HÉV-közlekedést igénybe vevők száma összességében megduplázható.
A kormány egyúttal elfogadta a stratégia végrehajtását szolgáló, a vasút hatékony működésének javítására, a vasút és a befogadó környezet funkcionális kapcsolatának erősítésére, valamint a szolgáltatás- és üzemeltetés-fejlesztésre irányuló, a 2021–2040 közötti időszakra vonatkozó indikatív intézkedési tervet is. Felhívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter és a nemzeti kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával, a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. útján, a MÁV Zrt. és a NIF Zrt. közreműködésével – kövesse nyomon a stratégia megvalósulását, amelynek eredményéről kétévente készítsen beszámolót a kormánynak. Az első beszámolónak 2023. december 31-ig kell elkészülnie.
A kormány a Miniszterelnökséget vezető, illetve az innovációért és technológiáért felelős minisztertől vár folyamatosan javaslatokat a hazai és az európai uniós források biztosításáráról. E két minisztertől várja a kormány a stratégiához tartozó projektjavaslatokat és azt, hogy a BFK útján, az érintett önkormányzatok, a MÁV Zrt., valamint a helyi személyszállító közszolgáltatók bevonásával gondoskodjon a vasútállomásokon és vasúti megállóhelyeken P+R parkolók és B+R tárolók, a kötöttpályás hálózatra ráhordó buszjáratok részére megállók és szükség esetén buszfordulók kapacitásának bővítését célzó részletes intézkedési terv készítéséről. E két miniszter feladata az is, hogy készüljön egy koncepció a budapesti és agglomerációs vasúti szolgáltatásainak egységesítéséről.
A közlönyben felsoroltak szerint a stratégia 48 nagy részfeladatból áll, a beruházások egy részének megvalósítása már folyamatban van. Mint Facebook bejegyzésében Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár jelezte,
a kormányhatározat alapján a következő két évtizedben a magyar kormányok újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére.
A megcélzott beruházások között szerepel például a kelenföldi pályaudvar bővítése, a Nyugati pályaudvar és a belső körvasút rövid távú fejlesztése, számos pályafelújítás, megállók korszerűsítése, illetve újak létesítése, a komplett elővárosi járműcsere program, a ferencvárosi pályaudvar kétszintűsítése, a ferihegyi repülőtéri vasúti kapcsolat megteremtése, vagy a Keleti Pályaudvar hosszú távú fejlesztése. Terítéken vannak továbbá informatikai fejlesztések, a vasúti áruszállítás versenyképességének javítása, de még a vasúthoz kapcsolódó ingatlangazdálkodás javítása is.
