A teljes belföldi energiahasználat másfél százalékos visszaeséséről számolt be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as éves riportja. Az előző esztendő végén megjelent hivatalos statisztika leginkább a koronavírus-járvánnyal magyarázza, hogy noha a lakosság erőforrás-felhasználása nőtt, ezzel egy időben az iparé és a közlekedésé – utóbbié jelentősen, 12 százalékkal – csökkent 2019-hez képest.

Termelés és import

A termelési adatok a fogyasztáséval hasonló mértékű, kétszázalékos mérséklődést mutattak. Környezetvédelmi szempontból fontos változás azonban, hogy míg az összmennyiségen belül a fosszilis hordozók aránya zsugorodott, addig a megújulóké nőtt. Előbbiek között a kőolaj, a földgáz és a szén volumene egyaránt csökkent, sőt elmondható – hívta fel a figyelmet a hivatal –, hogy Magyarországon, a dekarbonizációs törekvésekkel összhangban,

a jelenlegi hazai szénelőállítást teljes egészében kitevő lignittermelés 2014-hez viszonyítva több mint negyven százalékkal lett kisebb.

Mindemellett hazánk importkitettsége továbbra is viszonylag jelentős, bár a függőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2020-ban 12,9 százalékponttal, 56,2 százalékra csökkent. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a 2019-es bázisérték kiugróan nagy (69,1) volt. A MEKH magyarázata szerint ennek az az oka, hogy abban az évben ellátásbiztonsági okokból jelentős földgázkészlet-feltöltés történt.

Zöldenergia

Látható tehát, hogy a megújuló forrásokból származó energiamennyiséget illetően Magyarország lépésről lépésre halad előre. Ezt igazolja a Központi Statisztikai Hivatalnak a primerenergia-felhasználás szerkezetét bemutató táblázata is, amelyet vizsgálva azonnal szemet szúr, hogy bő húsz esztendővel ezelőtt, az ezredfordulón a szén és a széntermékek aránya – a brikettet és a kokszot is ideértve – még 15 százalék fölötti volt, a zöldenergia pedig elenyésző hányadot képviselt. Ennek fényében jelentős átalakulásként értékelhető, hogy két évtized alatt valamelyest kiegyenlítettebb lett az összkép, bár a kőolaj és a földgáz elsősége továbbra is egyértelmű.

Ha csak a hazai bruttó villamosenergia-termelés mennyiségére fókuszálunk, akkor a MEKH adatai alapján az derül ki, hogy

2020-ban a fosszilisalapú áram-előállítás mértéke gyakorlatilag stagnált, az atomenergia hányada kismértékben csökkent, a megújulókapacitások részaránya viszont számottevően, csaknem 18 százalékkal nőtt.

E szembeötlő növekedés jórészt annak köszönhető, hogy a napelemek által megtermelt villamos energia volumene 64,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Bővült a kommunális hulladék megújulórészéből származó (21,9), valamint a víz- (11,4) és a biogázalapú (0,9) áram mennyisége is. A biomassza mint erőforrás aránya viszont közel hat százalékkal esett vissza, ami beleillik az egy évtizede tartó tendenciába.

Fotó: Shutterstock

A napkollektorok térhódítása megkérdőjelezhetetlen idehaza, s bizonyosan rohamos lesz a következő években. Már csak azért is, mert a kabinet nagyszabású, több mint 200 milliárd forintos keretösszegű, a lakosságnak – azon belül is az átlagosnál kisebb jövedelmű háztartásoknak – szóló napelemes pályázatot hirdetett.

A kormány célja, hogy hazánk 2050-re klímasemleges országgá váljon, a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltaknak megfelelően – jelentős állami támogatással – tíz év alatt a hatszorosára növeljük az itthoni napenergiás kapacitásokat

– idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye Steiner Attilát, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárt az akció negyedik szakaszának elindulásakor.

Ebben a körben – egészen február 6-ig – a fővárosiak és a Pest megyeiek igényelhetnek hozzájárulást nemcsak napelemes rendszerek és akkumulátorok telepítéséhez, hanem nyílászárók cseréjéhez és fűtés-korszerűsítéshez is. A vissza nem térítendő forrás maximális mértéke bruttó 2,9 millió, a fűtési rendszer rekonstrukciójával együtt 11,3 millió forint. Emellett az előző esztendő végéig már több mint nyolcvanezer család által kérelmezett otthonfelújítási támogatás ugyancsak igénybe vehető napkollektor-telepítésre vagy -cserére, s a kormányzati tájékoztatás szerint a belső terek renoválása, valamint a tetőcsere és a szigetelés mellett éppen ez az egyik legnépszerűbb beruházási cél.

Nukleáris kapacitások

A magyar kormányfőhöz hasonlóan szintén atomerőműpárti francia elnök december közepi budapesti látogatásakor még nyitott kérdés volt, hogy az Európai Unió miként foglal állást a nukleáris energia zölddé minősítésével kapcsolatban. Emmanuel Macron és Orbán Viktor miniszterelnök akkor egyaránt úgy vélte, hogy az atomenergiát nem pusztán átmeneti erőforrásként kell kezelni, és a zölderőforrások közé kell besorolni.

A szemszögükből nézve a napokban – ahogyan a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja fogalmazott a kommünikéjében – „halvány reménysugár” csillant fel az ügyben, mivel az Európai Bizottság bejelentette: konzultációkat indított a nukleáris és a gázipari tevékenységekre vonatkozó EU-s kiegészítő jogszabály tervezetéről. A brüsszeli testület közölte: az egyeztetéseket az indokolja, hogy tudományos szakvélemények szerint a földgáz és az atomenergia segítheti a tagállamokat a megújuló erőforrásokra történő átállás folyamán. Tóth Edina és Gyürk András fideszes EP-képviselők a nyilatkozatot úgy kommentálták: azzal, hogy az atomenergia és a földgáz is bekerülhet az uniós taxonómiarendeletbe, Brüsszel „zöld” minősítést adhat az ilyen beruházásoknak, amelyek így részesülhetnének EU-s pénzügyi forrásokból.

Az európai bizottsági bejelentést „megelőlegezendő” Palkovics László innovációs és technológiai miniszter még az óév utolsó előtti napján módosította a megújuló forrásokból előállított energia részaránya számítási módszertanáról szóló minisztériumi rendeletet.

A Magyar Közlönyben megjelent változtatással egyrészt felvették a megújulókapacitások definíciójába a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok energiáját. Másrészt törölték a meghatározásból azt a szűkítő megfogalmazást, amely szerint a megújulók nem származhatnak nukleáris forrásokból.

Ám nem mindenki fogadta hasonló lelkesedéssel a brüsszeli híreket. Az LMP szinte rögtön sajtótájékoztatót tartott, amelyen Schmuck Erzsébet, a zöldpárt társelnöke arról beszélt, hogy a rendelet ellehetetlenítené az EU klímacéljainak a teljesítését és az átállást a megújuló energiaforrásokra. Az ellenzéki politikus ezért arra szólította fel a magyar kormányt és az EP-képviselőket, hogy utasítsák el az energetikai taxonómiarendeletről szóló tervezetet. Álláspontja szerint a földgázra és az atomenergiára épülő technológia nem fenntartható, az e források használatára való bátorítás helyett azok kivezetésén kellene dolgozni.

Évtizedes tervezés

Pedig – érvelnek az atomerőmű-pártiak – a nukleáris energia, amellett, hogy olcsó, évtizedes előre tervezésre ad lehetőséget, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont most, amikor a fosszilis energiahordozók ára világszerte az egekben van. (Magyarországon – mint arra a MEKH rendre felhívta a figyelmet közleményeiben – a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamosenergia-árat jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult drágulásokkal szemben.)

Az atomerőművek által termelt áram ellenértékét nem befolyásolja a földgáz vagy más energiahordozó árának a változása, a szén-dioxid-kvóták drágulása, így a paksi létesítmény áramára továbbra is kedvező, 8–11 forint/kilowattóra. Ráadásul a fűtőelemeket több évtizedre előre be lehet szerezni, így a költségek könnyen tervezhetők maradnak

– írta elemzésében a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.

Bár abban egyetértés van az energetikai szakértők között, hogy a zöldátállás elkerülhetetlen, Zay Balázs rámutatott: mind többen állítják azt is, hogy a naperőművekben termelt áram egyre olcsóbb, közelíti az atomerőműben előállított villamos energia árát. Ő azonban ezt másképp látja. Mert ugyan az valóban igaz – magyarázta –, hogy a megújulótámogatási rendszer (Metár) tavalyi pályázatán a legkedvezőbb beérkező ajánlat 15,73 forint/kilowattóra volt, ám a jelenleg üzemelő naperőművek szinte teljes egészében a kötelező átvételi tarifa (kát) körébe tartoznak, és kilowattóránként több mint 35 forintos támogatott áron termelik az áramot. „S ha hozzászámítjuk e létesítmények időjárásfüggő működését kiegyensúlyozó földgáztüzelésű objektumok üzemelési többletköltségét (a ki-be kapcsolgatás okozta hatékonyságcsökkenést) vagy a megtermelt villamos energia akkumulátoros tárolásának a költségét, már nem állja meg a helyét a fenti állítás” – érvelt a szakember.

Zay Balázs idézte továbbá az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületét is, amely szerint minden más energiahordozó előállításával összevetve a teljes életciklusa alatt – azaz az építéstől a bontásig – a nukleáris erőmű jár a legkisebb szén-dioxid-kibocsátással. „E forrás kisebb földterületen több szén-dioxid-mentes energiát állít elő, mint bármely megújuló. Egy ezer megawattos nukleáris létesítménynek valamivel több mint egy négyzetmérföldre van szüksége a működéshez. Az amerikai Nukleáris Energia Intézet szerint a szélerőművek 360-szor nagyobb területet igényelnek ugyanannyi villamos energia előállításához, a napelemes létesítmények pedig 75-ször akkorát” – írta a szakember.

Kádár Andrea Beatrix az Atomenergia-Hivatal élén

Orbán Viktor miniszterelnök január 1-jei hatállyal Kádár Andrea Beatrixet nevezte ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elnökévé, kilenc esztendőre. A megbízatásra a szervezet ez évtől hatályos új jogállása miatt volt szükség. Az üzem- és biomérnöki végzettségű szakember korábban vezette a Miniszterelnökségen a Nemzetbiztonsági Irodát, majd több évig energiapolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. 2021 szeptemberében lett az atomenergia-hivatal főigazgatója.

Készültségi terv

Az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet szükséges kidolgozni” – indokolta Horváth Péter János, a MEKH elnöke a hivatal ez év elején közzétett – négyévente aktualizálandó – villamosenergia-kockázati készültségi tervét, amely összefoglalja az esetleges áramkrízishelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges eljárásokat. A cél az, hogy válság, így például valamilyen fizikai, valamint kibertámadás, ipari baleset, extrém időjárási esemény vagy éppen világjárvány idején is biztosított legyen a felhasználók villamosenergia-ellátása.

A teljes cikk elolvasható a Figyelő oldalán.