A belső égésű motorok mozgástere folyamatosan szűkül a környezetvédelmi szabályok szigorodása révén, így az elektrifikáció nagy lehetőség az autóiparnak. „Magyarországon alapvetően árérzékeny a piac, ezért az alternatív hajtások közül a kevésbé drága hibrid technológiák a legnépszerűbbek. A tisztán elektromos autóknál ma még kompromisszumokra van szükség, főleg a hosszabb töltési idő, a rövidebb hatótáv és az infrastruktúra hiánya miatt, emellett az ilyen autó még drágább is, mégis erős növekedési potenciál érezhető a piacon” – mondta a VG-nek Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke.
Hozzátette,
ha Magyarország szeretné elérni az uniós klímacélokat, akkor már az idén számottevő változtatásokra lenne szükség az alternatív hajtások elterjedésének ösztönzésében.
Meglátása szerint az adózási és a támogatási rendszert is úgy kellene alakítani, hogy hatásukra csökkenjen a mindennapi forgalomban lévő járművek károsanyag-kibocsátása és nőjön az alternatív hajtások részaránya. Érdemes lenne egy duális rendszert létrehozni, amelyben az állam a korszerű új járművek mellett a használt elektromos autók vásárlását is támogatná, és az öreg gépkocsi leadásával is elérhető lenne a támogatás. Emellett az állandóan úton lévő céges autók (áruszállítók, futárok, taxik stb.) cseréje esetében is érdemes lenne az elektromos vagy hibrid járműre váltást motiválni.
„Épp zajlik az uniós szabályozás felülvizsgálata, ugyanis nemcsak Magyarországon, de egész Európában probléma, hogy a plug-in hibrid autók sofőrjei nincsenek rákényszerítve az akkumulátorok töltésére, és így a zöld rendszám ellenére nem csökkentik a környezeti terhelést. Már létezik az a technológia, amellyel az autó érzékelheti, hogy városban vagy országúton közlekedik, és automatikusan képes átkapcsolni elektromos hajtásra. Ehhez persze az is szükséges, hogy az akkumulátor töltött legyen” – emelte ki Gablini Gábor.
Hozzátette,
a belső égésű motoroknak egyelőre nincs széles körben megfizethető alternatívája, de villanymotorral és akkumulátorral kiegészítve a hibrid hajtású járművek környezetbarát megoldást nyújtanak, bár ez függ a típustól és a használattól.
A mild-hibrid rendszer főként a gázadásnál nyújt érezhető többletet, de az akkumulátora nem alkalmas önálló közlekedésre. A normál hibrid autók kisebb sebességnél – döntően városban – már képesek tisztán elektromos üzemmódban működni, de nagy sebességnél belső égésű motoros hajtásra vált vissza a jármű. A városi levegő tisztaságáért azonban már ez is nagy lépés. A plug-in hibrid (vagyis a kívülről tölthető akkumulátoros hibrid) esetében van töltési kényszer, és ha az akkumulátor lemerül, akkor csak belső égésű motorral megy az autó, amivel kapcsolatban súlyos aggályok merültek fel. Ugyanis, ha a tulajdonosa nem tölti és nem él az akkumulátor adta lehetőséggel, akkor sokkal több káros anyagot bocsát ki egy belső égésű motoros változatnál az elektromos hajtáslánc jókora többletsúlya miatt.
Az elektromos hajtástechnológia sokkal egyszerűbb, 25-30 százalékkal kevesebb komponensből áll, gyártása robotizálható, olcsóbb az előállítása, és a karbantartási igénye is minimális, ezért lesz övé a jövő. A belső égésű motorok még egy ideig biztosan velünk maradnak, de harminc-negyven év múlva már teljesen visszaszorulhatnak
– emelte ki a Gémosz elnöke. Hozzátette, az elektromos hajtás zöldítésében és az energiatárolásban még sok a lehetőség, hiszen a hidrogéntechnológia még nincs teljesen kész, soha nem látott változásokon megy keresztül az akkumulátortechnológia, és 2025–28-ra várhatóan már ritka és drága fémek nélkül is lesz akkumulátor. Ez nagymértékben csökkentheti az előállítási költségét, így az árát is, miközben nőhet az energiasűrűsége és lecsökkenhet a töltés időigénye is. A szakember szerint nem egy technológia kerül majd ki győztesként, hanem párhuzamosan lesznek jelen, és felhasználási területenként eltérő lesz a használatuk, hiszen nem csak a személyautók hajtástechnológiájának reformjáról van szó.
