Minden esély megvan arra, hogy az idén a vártnál nagyobb mértékben csökkenjen a GDP-arányos államadósság, az 5 százalék fölötti növekedés és a 7-8 százalékos hatására akár a bruttó hazai termék 74 százaléka alá is benézhet a hazai adósságszint – mondta a VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Emlékeztetett, már tavaly is a várakozásoknál jobban mérséklődött az államadósság, a költségvetési törvény eredetileg 79,9 százalékkal számolt, s december végén 78,2 százalékon állt mutató. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a fiskális konszolidáció még el sem kezdődött, a 2020-as 8 százalék után tavaly alig mérséklődött a büdzsé hiánya
Azóta viszont megtörtént a fordulat, miután Varga Mihály bejelentette, hogy Pénzügyminisztérium az idei költségvetésben 755 milliárd forint zárolást rendelt el, és a tervezett 5,9 százalékról 4,9 százalékos deficitre módosította a hiánycélt.
Nagyon nagy a bizonytalanság, nehéz megmondani, hogy a költségvetés az idén milyen helyzettel szembesül, egy elhúzódó orosz–ukrán konfliktus miatt felrobbanó energiaárak hatalmas terhet rakhatnak a büdzsére
– árnyalta némileg a képet a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
A szakember a költségvetést érintő kockázatok közé sorolta, hogy a háborús helyzet eszkalálódása esetén akár 500 milliárdot, a 1 százalékát is kiteheti a büdzsében a rezsicsökkentés fenntartása, mivel a lakosságnak ugyan nem jelentenek pluszterhet a növekvő energiaárak, az állami érdekeltségű energiaszolgáltatók azonban továbbra is piaci áron szerzik be, az ő veszteségeiket pedig a költségvetésből kell fedezni. Ennek ellenére az elemző úgy látja, hogy tartható az idei hiánycél.
Alapforgatókönyvünkben 5,5 százalékos hiánnyal és 1,5 százalékpontos adósságcsökkentéssel számolunk, de benne van a pakliban, hogy ennél is dinamikusabb legyen az leépítése
– tette hozzá, jelezve, mivel magasabb a növekedés és gyorsul az infláció, nem elképzelhetetlen, hogy akár a 75 százalék alá benézzen 2022 végére az adósságszint. A kormány azonban pesszimistább ennél, a 2022-es költségvetést még 79,3 százalékos adósságrátával tervezte, de még a tavaly decemberi zárolás után is csak 77 százalékra módosította idei célkitűzését.
Az adósság lefaragását nemcsak a hiánynak a vártnál nagyobb csökkentése, hanem a növekedés is segítheti, amely a kormány előrejelzése szerint az 5,9 százalékot is elérheti a tavalyi 7,1 százalék után.
A nominális GDP-t pedig még az infláció is feljebb tornázhatja. Összegszerűen 56 ezermilliárd forintra emelkedhet az idén a bruttó hazai termék, de erőteljesebb növekedés esetén még ennél is kedvezőbb lehet. Ha minden jól alakul, akkor a következő években éves szinten másfél százalékkal csökkenhet az adósság, amivel Németh Dávid szerint 2025-re már ismét 70 százalék alá süllyedhet a mértéke. Arra már Virovácz Péter mutatott rá, hogy ezek a forgatókönyvek még az orosz–ukrán háború kitörése előtt készültek, a konfliktus elhúzódásával azonban olyan gazdasági károk keletkezhetnek, amelyek a magyar növekedést is akár 1-2 százalékkal visszafoghatják. Ebben az esetben az adósságpálya is újfent módosulhat.
