A V4-ek gazdasági kapcsolata kétségkívül szoros, ugyanakkor mindenképpen továbbfejlesztendő, hiszen ez az országcsoport értelmezhető méretű és földrajzilag megközelíthető a többi ország számára, azaz olyan piacot jelent, amire egy-egy exportálni kívánó cég ki tud lépni – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője, akit a visegrádi országok gazdasági integrációjának mélységéről kérdeztünk. Az elemző hozzátette, Magyarország és a V4-ek közötti külkereskedelmi forgalom számottevően bővült 2010 óta: 

euróban számolva a Lengyelország felé irányuló export 94,4 százalékkal, az onnan származó import 93,5 százalékkal bővült, ezzel a részesedése a hazai kivitelen belül 3,7 százalékról 4,3 százalékra, a behozatalon belül pedig 5,3 százalékról 5,7 százalékra emelkedett. 

Csehország estében volt igazán robusztus a forgalomnövekedés, különösen az import oldalon, amely bő tíz év alatt 169,5 százalékkal lett magasabb, ezzel a magyar behozatal belüli részesedése 3,2 százalékról 4,9 százalékra nőtt.

Folyamatosan erősödik a gazdasági együttműködés a régiós országok között 

– mondta a VG-nek Tóth Bálint László, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kutatója. A térség nagyobb vállalatai rendre megjelennek egymás országaiban, Magyarországon is egyre jobban előtérbe kerülnek a cseh vagy lengyel vállalatok, ahogy a hazai cégek, mint például a Mol is erős jelenléttel bír a régióban. Szerinte a gazdasági kapcsolatok még szorosabbá válhatnak, ha megvalósul a V4 fővárosait összekötő nagy sebességű vasútvonal, amely a munkaerő és a tőke áramlása mellett a turizmust is segítheti. Ugyanezen célokat szolgálja a 3 tenger kezdeményezés is, ami pedig az észak-déli irányba kötné össze a dél-kelet lengyelországi iparvidéket a kelet-szlovákiai és kelet-magyarországi ipari területekkel. Magyarország és Lengyelország ebben a projektben jól halad, egyedül Szlovákiban lassult le a folyamat – mutatott rá az MCC kutatója. 

Fotó: Shutterstock

A visegrádiak ugyanakkor nem csak az egymás közötti forgalomban, hanem európai viszonylatban is látványos eredményeket tudnak felmutatni. Németország és a V4-ek között ma már szorosabb a külkereskedelmi kapcsolat, mint a franciák és a németek között. A 2020-as adatok alapján a visegrádiak Németországba irányuló exportja (termék és szolgáltatás együtt) 172 milliárd euró volt, míg Franciaországé kevesebb, mint a fele, 84 milliárd euró. 

Nincs széthúzás

Az Oroszországhoz való viszony eddig is megosztotta a visegrádi együttműködést, de ez soha nem jelentette azt, hogy egyéb területeken ne tudjanak kooperálni. A V4 lényege ugyanis éppen az, hogy egy gyengén intézményesült, változó intenzitással, sokszor eseti jelleggel működő kormányközi szervezet - mondta Tóth Bálint László. Mint hangsúlyozta, alapvetően egyetértés van közöttük akár Oroszország agresszorként való elismerésében, vagy az ukrán lakosság támogatásában. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak Magyarország, Szlovákia sem küld fegyvereket Ukrajnába.