Eddig sem hárították át az indokolt mértékben az áremeléseket az éttermekben a fogyasztókra – mondta a VG-nek Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, rámutatva, hogy a vendéglői árak ugyan 10-15 százalékkal emelkedtek, ám a vállalkozások önköltsége már eddig is legalább 20-25 százalékkal ugrott meg.
A lakossági fogyasztókkal egyidejűleg a cégek rezsiköltsége nincs befagyasztva, már tavalyelőtt is a korábbi ár többszöröséért kapták az áramot, a gázt, és egyre drágábban jutnak alapanyaghoz, emellett drasztikusan nőtt a munkabérköltség is. Ezek az árképzés legfontosabb elemei, és mindegyik drágult, méghozzá olyan mértékben, hogy mindez további lépésekre kényszeríti a vállalkozásokat. Sőt, a munkaerő ma már nem is pénz kérdése – tette hozzá Gendur András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) gasztronómiai társelnöke a VG kérdésére –, hiszen többnyire még a béralkuig sem jutnak el a munkaadók, egyszerűen nincs jelentkező az álláshirdetésekre. Akik elhagyták az ágazatot, nem akarnak visszatérni. Több tízezer munkavállaló hiányzik a vendéglátásból.
Kockázatot hordoz az üzemanyagár-sapka esetleges megszüntetése is, májustól ugyanis a hatósági árkorlát híján a szállítási költségek is elszállhatnak, tovább emelve a nyersanyagbeszerzés árát. Mindezek nyomán akár 40-50 százalékos éttermi áremelkedés is indokoltnak tűnik nyár elejére, de – mint Kovács László leszögezte – a vendéglátósok is tisztában vannak a lélektani árral, igaz, azzal is, hogy az bizony elmozdulhat. Egyelőre mindenki erősen ellenáll az áremelési kényszernek, hiszen nem akarják átlépni azt a szintet, amely miatt már csökkenne a forgalmuk, de a 25-30 százalékos növelésre valószínűleg rákényszerülnek, különben tönkremennek.
Egyelőre az elmúlt két évben felhalmozódott lakossági megtakarítások elég fedezetet nyújtanak a fogyasztási szint fenntartásához, a korlátozásokkal teli időszak után az emberek szívesen költekeznek, és igyekeznek a lehetőségekhez mérten jól érezni magukat.
Kérdés, hogy amikor a nemzetközi helyzet, a háború miatt megcsappanó ukrán gabona- és takarmánynövény-export, az esetleg elzáródó orosz gázcsapok, az akadozó acéltermelés és az egyéb begyűrűző hatások nyomán elkerülhetetlenné válhat az élet minden terén jelentkező drágulás, az mennyire fogja majd vissza a fogyasztást. Példaként egy ebéd ára most egy négytagú család esetében 15-20 ezer forintba kerül, és nem fognak érte 25-30 ezret kifizetni, még akkor sem, ha a jóval nagyobb végszámlán a vendéglős egy forinttal sem keres többet.
A nyár vízválasztó lehet az idén, fontos lenne itthon tartani a turistákat, hogy ne külföldre vigyék a pénzüket, hanem tartsák életben a vendéglátóipart
– hangsúlyozta az ipartestület elnöke, jelezve, hogy félmillió ember megélhetése függ közvetlenül és közvetve – családtagokkal együtt – a vendéglátástól. A belföldi vendégforgalom felértékelődött az utóbbi két évben, a legjobb vendég a hazai – vélik a vendéglátósok. Mint Kovács László elmondta, most teljesül be, amit másfél éve jelzett, hogy az újranyitás után derül ki, ki bírja még tovább finanszírozni a következő éveket. Mindezt úgy, hogy tartalékokat képezni az elmúlt két évben nem volt lehetőség, és úgy tűnik, az idén sem lesz, ezért is volna fontos a korábbiakhoz hasonlóan sikeres turisztikai kampányokkal itthon tartani a belföldi vendégeket – összegezte.
A költségoldali kockázatok mellett a bevételi oldalon is van azonban egy nem mért tétel, nevezetesen az, hogy a kereskedelmi forgalomban való használhatósága mennyivel csökkenti a vendéglátás- és szállásoldalon az abból remélt forgalmat – vetette fel Gendur András.
Az MSZÉSZ társelnöke is úgy véli, hogy az idén elnyújtva és fokozatosan, de a költségek növekedése miatt elkerülhetetlen lehet az átlagosan 30 százalékos áremelés az éttermeknél. A szakember szerint a street foodot és a házhoz szállítást kevésbé, a minőségi vendéglátást sokkal jobban megrángatja majd az árspirál, a túlélésre azoknak a vállalkozásoknak van a legnagyobb esélyük, akiknek nincs hitelmoratóriumos adósságuk.
