Tíz év alatt tudnánk csak teljesen leválni az orosz földgázról

Magyarország energiaimport-függősége meglehetősen magas európai összehasonlításban - ez az Eurostat friss adatközléséből is jól látszik. A 2020-as statisztika alapján a kőolajtermékek esetében 87 százalékos, a földgázt tekintve 76 százalékos, míg a fosszilis tüzelőanyagok esetében 44 százalékos a behozatal aránya. Az unió 27 tagállamának átlagos energiaimport-függősége 57,5 százalék, amelybe a fosszilis tüzelőanyagok, a földgáz, olaj- és kőolajtermékek, a megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok is beletartoznak. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője a VG-nek hangsúlyozta: az Oroszországból származó energiától nagymértékben függ Európa és hazánk is, ugyanakkor a függés kölcsönös, mert az oroszoknak nincs jelentősebb földgáz-exportpiacuk az európain kívül.

Habár az összesítő statisztika nem a legszerencsésebb referencia, hiszen a Covid-19 járvány kitörésének idejéből számol, azt mindenesetre hűen tükrözi, hogy Magyarország nagyobb mértékben függ Oroszországtól, mint az uniós országok átlagosan. Míg hazánk bruttó rendelkezésre álló energiájának (földgáz, olaj és szén) 54,2 százaléka származik oroszországi importból, addig az 27 tagállamának átlaga 24,4 százalék ebben az összevetésben.

A bruttó rendelkezésre álló energiában vizsgált, Oroszországból származó hazai a harmadik legnagyobb mértékű az Európai Unió országai közül, Litvánia és Szlovákia után.

Az egyes energiatermékek esetében azonban eltérő a függés mértéke. Pletser Tamás kiemelte: a kőolaj és a kőszén jobban szállítható. Oroszország is el tudja másfelé adni – jelenleg főként Indiának és Kínának –, de az Európai Unió is tud máshonnan venni kőolajterméket. Az Oroszországból származó energiaimport Belgiumban, Izlandon, Máltán, Portugáliában és Norvégiában volt a legalacsonyabb 2020-ban a földgáz, a szén és az olaj energiahordozók összesített kereskedelmi adatait tekintve.

Hazánknak van bizonyos mértékű saját földgáztermelése és az adriai LNG-terminálból is jöhet hozzánk földgáz. Ettől eltekintve azonban igencsak ki vagyunk téve az orosz földgáz-függésnek - mutatott rá a szakértő. Ez igazán kiszolgáltatott helyzetet eredményezhet, ugyanis nehéz reális alternatívát találni belátható időn belül. Amennyiben bármilyen beruházási programmal indulnánk el, annak akkor is csak négy-öt év múlva lehetne eredménye. Addig marad a függés.

Az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője szerint tíz esztendő múltán tudnánk csak leválni teljesen az orosz földgázról. Ezen azonban javíthatna, ha ki lenne építve egy jelentős LNG-kapacitás és szállítási útvonal Európa felé.

Az energiafüggőség terén azon országok sincsenek sokkal jobb helyzetben, amelyek nagy mennyiségű megújuló energiát tudnak termelni, hiszen nincsenek olcsó és hatékony hosszú távú energiatárolási megoldásaink. A nagyobb mennyiségű megújuló energiatermelés eredményeképp csökkenhet az import, a megújuló energiatermeléshez szükséges háttérmegoldások azonban a fosszilis energiákra épülnek. Így ez a függés megmarad. Európában a fosszilis energiának még mindig 75-80 százalékos szerepe van a teljes energiamixben.