Orbán: Egyre nagyobb az igény a képzett szakmunkásokra
A munkának és a szakmunkának van jövője Magyarországon, az igényes munka pedig a megélhetés legbiztosabb forrása – fogalmazott a Hungexpón rendezendő verseny résztvevői előtt a kormányfő, aki szerint három héttel ezelőtt a választók igent mondtak arra is, amit az elmúlt tizenkét évben a kormány a szakképzésben – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen – elért.
A kabinet és a kamara kiterjesztette a duális képzést, életszerűbbé tette a képzési formákat, létrehozta a szakképzési centrumokat, ösztöndíjrendszert vezetett be, és komoly lépéseket tett a digitalizáció irányába. Emellett ingyen biztosított az első két szakma vagy szakképesítés megszerzése – sorolta a lépéseket Orbán Viktor.
Elmondta, hogy mára 250 ezren tanulnak a szakképzésben idehaza, mind nagyobb a kereslet a képzett szakmunkásokra, s a vállalkozói pálya is egyre népszerűbb, sőt egyre jövedelmezőbb.
„Akinek tudása, szakmája van, és akinek van kellő bátorsága, hogy felhasználja, nincs mitől tartania a nehezebb időkben sem. (…) Ha jól csináljuk a dolgunkat, akkor megerősödve kerülhetünk ki ebből a bajból, és tehetünk egy méretes lépést előre, nem pedig hátra” – mondta a miniszterelnök, utalva az Ukrajnában zajló háborúra.
A fiatalokat arra biztatta, válasszanak maguknak szakmát, és Magyarországon éljenek és dolgozzanak. Az elmúlt években ugyanis gyorsan nőttek a bérek, új gyárak, telephelyek, termelési központok nőttek ki a földből, ahol számítanak a leendő munkaerőre.
Orbán Viktor azzal zárta szavait, hogy aki ma Magyarországon a munkájából szeretne megélni, annak lesz is munkája, otthona, és biztonságos környezetben nevelheti fel a gyermekeit.
Egy jó szakma felér egy diplomával
– jelentette ki köszöntőjében Parragh László, az MKIK elnöke, hangsúlyozva, mára nagyjából sikerült lebontani a szakképzés és a felsőoktatás közötti határokat, de a kapcsolatot – kiegészítve a felnőttképzéssel – tovább kell erősíteni. Szerinte a szakképzésnek az egyetemi tanulmányok „előszobájaként” kell működnie. A Szakma Sztár számait sorolva kiemelte, hogy míg 2007–08 táján mindössze tizenöt szakképesítés szerepelt a programban, az idén már nyolcvanhat. Ebben az évben az agrárium is jelen van a rendezvényen, így „a teljes magyar gazdaságot le tudjuk fedni” – fogalmazott.
Az április eleji parlamenti választás eredményét kommentálva Parragh László üdvözölte, hogy folytatódik az elmúlt időszak gazdaságpolitikája, ami szerinte azt jelenti: a kormány és a kamara között megkötött megállapodás ezután is működőképes lesz.
A fesztiválra kilátogatók az idén a mezőgazdaságba is betekintést kaphatnak, mert – mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mondta – igenis lehet az agráriumban is kiemelkedőt alkotni, ahol egyébként nagyon erőteljes technológiai megújulás zajlik: ma már mindennapi látvány például egy önműködő traktor. Győrffy Balázs arra ugyancsak rámutatott, hogy az elmúlt években – más ágazatokhoz hasonlóan – az agrárgazdaságban és az élelmiszeriparban is jelentős munkaerőhiány alakult ki. Emiatt az agrárkamara igyekszik minél hatékonyabban megszólítani a pályaválasztás előtt álló fiatalokat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta rendezi meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), kibővítve az Országos Szakmai Tanulmányi Versennyel (OSZTV). A döntőt, a Szakma Sztár fesztivált az idén az MKIK a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen rendezte meg. A versenysorozat – amelyben csaknem hétezer diák indult el – célja a gyakorlatigényes, fizikai szakmák társadalmi elismertségének és vonzerejének a növelése a szakmatanulás népszerűsítésével.
