Évközi béremelés jöhet a magas infláció miatt

Folyamatosan egyeztetünk a munkaadókkal, hogy ahol már kötöttünk bérmegállapodást az idei évre, ott esetleg bérkompenzációt kapjanak a munkavállalók a várakozásoknál is magasabb infláció miatt – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, miután a héten ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Ezúttal bértárgyalások helyett a kormány tájékoztatását hallgatták meg a szociális partnerek, amelyből kiderült, milyen makrogazdasági környezettel tervez a kabinet: 

ezek alapján idén 10 százalékos, jövőre kisebb, 5 százalékos inflációval számol, tehát biztos, hogy a béremelések jó részét elviszi a fogyasztói árak drasztikus emelkedése. 

Mészáros Melinda elmondta, hogy jelenleg is tárgyalnak a munkaadókkal az évközi béremelésekről, jellemzően olyanokkal, akik 10 százalék alatti bérfejlesztést hajtottak végre, de olyan munkáltatóval is egyeztetnek, amelyiknél 13-14 százalékos volt az emelés mértéke, ennek ellenére úgy tűnik, ott is van fogadókészség. Szerinte ezt a folyamatot az is erősíti, hogy a munkaerőhiány miatt a munkáltatók egymást is figyelik, tehát a vállalatoknak kényszerből is alkalmazkodniuk kell, ha meg akarják tartani a dolgozóikat. Az évközi béremelés mellett az egy összegű kiegészítő kompenzáció és a béren kívüli elemek is szóba jöhetnek megoldásként.

„Nem annyira rosszak a gazdasági mutatók” – ezzel indokolta a szakszervezeti vezető, hogy miért tudnak nagyobb emelést adni a cégek a növekvő terhek ellenére. Szerinte a 2021-es év is a várakozásoknál jobban alakult, ugyanakkor azt is hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy 2022-ben ne lehetne komoly változás akár egyik napról a másikra.

Kevésbé nyilatkozott optimistán a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint a szakszervezetek is látják, hogy gondok vannak a gazdaságban. 

Azt szeretnénk elérni, hogy maradjanak kapcsolatban a szociális partnerek, és ha lehetőség nyílik bármilyen beavatkozásra, hogy a reálkeresetek ne csökkenjenek, azt tegyük meg. Mindenkiben megvan a szándék, hogy a bérek reálszinten maradjanak, ez a magas infláció az elmúlt évek eredményeit pillanatok alatt lenullázhatja

 – figyelmeztetett Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke szerint átlagban ők azt tapasztalták, hogy 4-8 százalék közötti bérmegállapodásokat kötöttek a versenyszférában, ami nyilvánvalóan az érintett ágazatokban reálkereset-csökkenést fog eredményezni. A Liga vezetőjével szemben ő úgy látja, idén nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nem lesznek bérkompenzációk, nem hiszi, hogy bármelyik szektorban újratárgyalnák a már megkötött megállapodásokat, a közszolgáltató cégeknél éves költségvetéssel dolgoznak, így ott sincs már erre lehetőség. „Amire koncentrálni kell, hogy az idei év tapasztalatait felhasználva induljanak a jövő évi bértárgyalások” – húzta alá Palkovics Imre.

Mészáros Melinda kitért arra is, hogy a júniusban sorra kerülő VKF-en megkezdik a következő évekre vonatkozóan a minimálbér és a garantált bérminimum számítási módszertanának kidolgozását, így ennek megfelelően tudják elkezdeni a nyár végén, ősz elején a 2023-as bértárgyalásokat. A szakszervezetek részéről már korábban is megfogalmazódott egy ilyen javaslat, ám korábban a világjárvány, majd annak utóhatása miatt nem vált realitássá. Ezért a Liga vezetője szerint előremutató lenne, ha most abban meg tudnának állapodni, hogy mely adatokat veszik figyelembe az egyeztetések során. Korábban ugyanis a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal és GKI adatait is nézték, ám ezek között is jelentős különbségek voltak, ami megnehezítette a tárgyalások menetét.