Nem fékezett le a luxusingatlanok piaca

Sem a háború, sem az nem kezdte ki a felső kategóriás ingatlanok piacát, a különleges adottságú és kivételes paraméterekkel rendelkező, extra minőségű és extrákkal felszerelt lakások, házak, kastélyok és kúriák továbbra is biztosan vevőre találnak, bár a 600 millió forint feletti árkategóriában nem hónapokban, hanem egy-két évben mérik az átlagos értékesítési időt – mondta Benedikt Károly, a Duna House vezető elemzője a VG Podcastnak. Majd rögtön hozzátette: ez sem kőbe vésett szabály, hiszen legutóbb mindössze négy hónap alatt vevőre talált egy 900 millió forintért kínált luxusingatlan. Jelenleg – mint megtudtuk – egy több mint kétmilliárd forintért megvásárolható, borászattal együtt kínált kúria a legértékesebb a luxuskategóriában.

 A valós kínálat sosem teljesen nyilvános és elérhető, a felső kategóriába sorolt lakások, házak, kastélyok egy részét az ingatlanközvetítők meg sem hirdetik, azaz nem is hirdethetik, hanem az eladó kérésére személyesen ajánlhatják csak a potenciális vevők körében.

A prémiumkategóriában a párhuzamosan futó egyéb adásvételi ügyletek miatt akár fél év is lehet egy tranzakció zárása. Ilyenkor rendre felmerül a kérdés – és hagyományosan az alku tárgyát képezi –, hogy ki fizeti az ingatlanhoz kapcsolódó, havi sok millió forintot kóstáló költségeket, így például a személyzetet, az akár több ezer négyzetméteres terület gondozását végző kertészt, az őröket, a hatalmas ház működtetéséért felelős karbantartókat, akiknek a bére jellemzően havi több millió forint.

Bár a prémiumszegmensben továbbra is Budapest és a Balaton környéke a legkeresettebb, a vevők egyre tágabb körben kutakodnak, és inkább a különlegességhez, az egyediséghez, az extrákhoz ragaszkodnak, semmint egyes településekhez. Változatlanul erős hívószó viszont a tó-, illetve a vízpart közelsége és az örökpanoráma.

Meglepő változás, hogy az új építésű budai luxuslakások rendkívül szűkös piacán a vevők hajlandók lekötni a még csak tervezett vagy készülő ingatlanokat is, ami korábban elképzelhetetlen volt, mert a felső árkategóriában többségében most is csak a kész, azonnal birtokba vehető termékek piacképesek – tájékoztatott Szeder Krisztina, a Duna House Prime ingatlanszakértője. Tapasztalatai szerint egyértelműen és változatlanul keresleti piacon dolgoznak, ahol ugyanúgy emelkednek az árak, mint az alacsonyabb árfekvésű projekteknél. 

A budai régióban van olyan luxuslakópark, ahol az ötmillió forintos négyzetméteráron kínált lakásokért szó szerint sorban állnak a vevők, noha ez az árszint még a prémiumingatlanok piacán is kiemelkedő. A budai oldalon 3-3,35 millió forint a jellemző, és az, hogy az igényekhez képest tartósan kevés az új építkezés. A négyzetméterár azonban a felső kategóriában csak az új építésű ingatlanok körében értelmezhető, az úgynevezett használtszegmensben egyedi árazás van és alkalmi vételek, ezeknél azért és akkor vásárolnak meg egy-egy ingatlant, amikor az éppen eladó. 

Valójában egy szűk piaci szegmensről van szó, amely a tranzakciók 3-5 százalékát adja, pár száz adásvétel zajlik le évente. 

A magyarországi luxusingatlanok sok német és osztrák vevőt vonzanak, hiszen európai szinten nem számítanak drágának, miközben mind Budapest, mind a Balaton kedvelt nyaraló- és lakóhely is, ahol megfelelő minőségű szolgáltatások párosulnak mérsékelt ingatlanárakkal.

Mozgás van, eladási hullám nincs a háború miatt, bár most vevő sem érkezik Oroszországból, amit ugyanúgy megéreznek a piacon, mint azt, amikor a Covid miatt elmaradtak az ázsiai vásárlók.  

Tavaly visszatértek a külföldi vevők is, ez összességében nem sok, csupán néhány százalékos növekedés, igaz, hogy a felső kategóriában arányaiban több a külföldi vevő, mint az alacsonyabb árfekvésű ingatlanok piacán. 

Új vásárlókat hozott viszont Európából az egyes cégeknél általánossá tett home office lehetősége és a terjedő távmunka, mivel Magyarországon egy átlagos nyugat-európai lakás áráért felső kategóriás, top lokációban lévő ingatlant is lehet venni – hangzott el.