Fontos a nemzeti tulajdon erősítése a bányászatban ahhoz, hogy a kitűzött cél teljesüljön, miszerint Magyarország 2030-ra az öt legversenyképesebb országa közé tartozzon, ennek érdekében hét fő ponton szükséges és hamarosan megtörténhet a bányatörvény módosítása. Minderről Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke beszélt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az MKIK Építésgazdasági Kollégiuma szerdai közös, kibővített elnökségi ülésén.
Itt a Közbeszerzési Hatóságnál szorgalmazott árfelülvizsgálat alkalmazásának lehetőségéről is szó volt, amit a már létező árindexálás mellett fontos és mielőbb szükséges lenne engedélyezni, miután a szerződő felek között az előre nem láthatóság kockázatát meg kell osztani – hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Az árfelülvizsgálatról csütörtöki ülésén tárgyal a Közbeszerzési Hatóság munkabizottsága, amely javaslatait a tanács elé terjeszti majd. Az idő sürget, a Pénzügyminisztérium támogatását élvező árfelülvizsgálat június közepén már lehetővé válhat a közbeszerzési eljárások szerződéseiben – jelezte Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Az építőipar számára óriási probléma az alapanyagok gyors és drasztikus drágulása, miközben az elleni küzdelem és az alapanyag ellátás folyamatossága is nemzetgazdasági jelentőségű kérdés. Biro Marcell azt hangsúlyozta, hogy
a válságok idején nem ideológiákra, hanem kézzelfogható megoldásokra van szükség, ezért az állam szerepe jelentősen felértékelődik,
nem csak távoli szereplője a folyamatoknak, hanem be kell avatkoznia az ellátási láncok működésébe és működtetésébe. A három legfontosabb feladatnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága így az ellátásbiztonság és az infláció kordában tartása mellett a nemzeti tulajdon erősítését tartja az építőiparban, illetve a bányászatban is. A 10 legnagyobb árbevételű bányacég közül jelenleg egyben sincs többségi magyar tulajdon, miközben a legnagyobb szereplők érdemben képesek befolyásolni az ágazati folyamatokat, és vannak olyan stratégiai döntések, amelyek most külföldön dőlnek el – mutatott rá Biró Marcell.
A környezetvédelmi érdekek és az ipari, bányaipari érdekek közötti egyensúlyt nehéz megtalálni, ehhez paradigmaváltást szorgalmaz a hatóság. Ennek érdekében a megnyitott lelőhelyek kiaknázása, az ellátási láncok lerövidítése, a Magyarországon megtermelt ásványi nyersanyagnak a hazai iparban történő feldolgozása, az minimalizálása lehet fontos eszköze.
A veszélyhelyzeti szabályozás keretében a kiegészítő bányajáradék alapját képező ár és minimális kitermelendő mennyiség változhat, az erről szóló konkrét javaslat kidolgozására, a szükséges piacfelügyeleti intézkedések és a bányatörvény módosítási pontjainak kidolgozására a SZTFH elnöke felkérte az ÉVOSZ-t.
A szakképzett munkaerő hiányának enyhítése érdekében
az építőipar számára is fontos a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának lehetősége.
Tavaly országszerte 27 ezer külföldi állampolgár munkavállalási ügyét intézték, ebből 4 ezer volt az építőipar kérelme volt – tájékoztatta a szakszövetség elnökségét Nyári Tibor, Budapest Főváros Kormányhivatala, Foglalkoztatási Főosztályának vezetője. Az ÉVOSZ elnöke erre jelezte, hogy ennél jóval több külföldit, legalább 12-15 ezer ukrán és szerb munkást foglalkoztat az ágazat, akik vízummentesen érkeznek, és ügyük nem a kormányhivatalnál fut. Nehezményezik viszont, hogy minősített foglalkoztató csak kölcsönző lehet, ami megdrágítja a foglalkoztatást, miközben nem lehet minősített foglalkoztató egy építőipari generálkivitelező cég.
