Meredeken emelkedtek az árak a gabonapiacon világszerte az orosz–ukrán háború kirobbanása óta, a helyzeten sokat ront, hogy Ukrajnából nem tud kijutni a termény, és bár Magyarországon – miután gabona terén önellátó az ország – nincs veszélyben az ellátás, az aszályos szezonkezdés, valamint az egyre magasabb energiaárak lecsapódnak majd az alapvető élelmiszerek áraiban is.

Picture taken on June 11, 2022 shows the loading barley onto a cargo ship Sormovo-2 in the international port of Rostov-on-Don. - This cargo ship will shipment to Turkey. (Photo by STRINGER / AFP)
Fotó: STRINGER / AFP

A búza tonnánkénti piaci ára a háború kirobbanása előtt, azaz a február 23-i 104 ezer forintról a legfrissebb, június 1-jei adatok szerint 153 ezerre nőtt, vagyis közel 50 százalékkal drágult. 

Még rosszabb a helyzet a kukorica piacán, hiszen az említett időszakban a tonnánkénti ára 98 ezer forintról 132 ezerre drágult, azaz harmadával emelkedett.

A takarmányárpa ára 87 ezer forint volt tonnánként a háború kitörése előtti napon, itt a legfrissebb adat május 25-i, ezek szerint 123 ezerre ugrott a jegyzés, ami 40 százalékos árnövekedésnek felelt meg.

 

Még látványosabb a drágulás mértéke, ha az árakat éves összevetésben vizsgáljuk, hiszen 2021 júniusában egy tonna búzáért még mindössze 60-65 ezer forintot kellett fizetni. Tetőzi a bajt, hogy Magyarországon 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként idén az aszályos időjárás miatt, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál. Ráadásul az olaj- és az energiaárak terén is elszabadult a pokol a háború kirobbanása óta. Több cég a rezsiköltségek durva növekedéséről számolt be, november óta a gáz ára öt és félszeresére nőtt, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott. 

A hazai áramtőzsdén június 10-én 191 euró volt az áram megawattóránkénti ára, a háború kitörése óta eltelt időszak átlagára azonban 223 euró. 

Hasonló tendencia figyelhető meg a magyar gáztőzsdén is, az átlagár az említett időszakban ugyanakkor 111 euró volt, ami közel 40 százalékkal magasabb, mint a háború előtti napon.

Nem véletlen, hogy az iparági szereplők már kongatják a vészharangot, hangsúlyozva, elkerülhetetlen a liszt drágítása, ami végső soron a kenyér és a sütőipari termékek árának emelkedéséhez vezet.

„Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. De mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, hiszen a globális piac alakulása a magyar gazdaság helyzetét is befolyásolja. Az ukrán gabonakészletek beragadása akkora pánikot okozott, hogy az azonnal elkezdte felfelé hajtani az árakat” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki leszögezte: Magyarországnak nem kell attól tartania, hogy élelmiszerhiány lesz.