A hazai kiskereskedelmi forgalom összértéke tavaly megközelítette a 14,1 ezermilliárd forintot, naptárhatástól megtisztított volumene 3,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál
– áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország számokban, 2021 című évkönyvében.
Mint ismert, a szektor lendülete az idén is megmaradt: a január 4,1 és a februári 9,8 százalékos bővülés után márciusban kiugró, 16,2 százalékos volt az éves alapú növekmény, amelyből áprilisra is megmaradt 15,8 százalék.
Mínuszban a bútor- és műszakicikk-üzletek
Kiadványában a KSH felidézte, hogy az elmúlt év első hónapjaiban a járványügyi korlátozások miatt több bolttípusban jelentősen elmaradt a forgalom 2020 azonos időszakáétól, de
az év egészében a bútor- és műszakicikk-üzletek kivételével (mínusz 13,6 százalék) mindegyik majdnem ugyanakkora vagy nagyobb forgalmat realizált, mint egy évvel korábban. A textil-, ruházati és lábbeliszegmens például 17,7 százalékos pluszban zárt.
Eközben a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 17 százalékkal bővült. Az utóbbi forgalma tavaly értékben elérte az 1330 milliárd forintot, ezzel pedig a részaránya felkúszott 9,4 százalékra. Ezen a téren hatalmas változásokat idézett elő a Covid-válság, hiszen 2019-ben 765 milliárd forinttal még csak 6,2 százalék volt az online csatorna súlya, de 2020-ra 8,8 százalékra ugrott 1111 milliárdos értékesítési volumennel. A legutóbbi KSH-jelentéseket látva a webáruházak ugrásszerű fejlődése után jött egy kis megtorpanás, idén áprilisban például 4,2 százalékkal elmaradt az e-kereskedelmi forgalom az egy évvel korábbitól, s mivel a hagyományos bolti eladások nem fékeztek, az online részarány a teljes kiskereskedelemben vissza is esett 8,1 százalékra.
Lassulhat a fogyasztás növekedése
Az áprilisi 15,8 százalékos KSH-adat fényében a kiskereskedelmi forgalom további dinamikus bővülésére számítanak az elemzők, akik szerint az év második felében már fokozatosan lassulhat a fogyasztás növekedése. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint
a fogyasztás a második negyedévben is a fő hajtóereje lesz, és egyelőre nem is látszik a volumenbővülésben érdemi lassulás, bár ez a benzinturizmus visszaszorulásával vagy a koronavírus-hatásnak a bázisból való kikerülésével megváltozhat.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás lendületesebb növekedését vetítik előre. Nyártól azonban a fiskális konszolidáció és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik.
Kevesebbet isznak a családosok
A háztartások fogyasztását tekintve a KSH 2020-as évkönyvében szereplő legfrissebb adat, az akkori mérés szerint az egy főre jutó havi kiadás reálértéken 2,3 százalékkal csökkent. A világjárvány, illetve az annak megfékezésére hozott intézkedések hatására vendéglátásra, közlekedésre és szórakozásra kevesebbet, élelmiszerekre, lakásfenntartásra, lakberendezésre és hírközlésre többet költöttünk, mint egy évvel korábban.
Az alapvető szükségletek a kiadások 55 százalékát tették ki, közülük az élelmiszerekre fordított költések nőttek a legnagyobb mértékben (14 százalékkal).
A gyermekes háztartások körében a közlekedés, a ruházat és a lábbeli, valamint a szeszes italok kiadásai jobban csökkentek, mint az összes háztartás esetében, viszont az oktatás és a lakásfenntartás kiadásai nagyobb mértékben nőttek.
