Jól sikerült a kiskereskedelemnek a március
Idén márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 16,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene lényegében nem változott. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 0,3 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,4 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 29,7 százalékkal nagyobb volt.
Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben négyszeresére, a használtcikk-üzletekben háromszorosára, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 75, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 59, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 13, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,3 százalékkal növekedett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,3 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene a hó közepi többletvásárlások hatására 51,4 százalékkal nagyobb volt. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 9,1 százalékkal nőttek.
Idén máriusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1375 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 20 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
A január–márciusi időszakban a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,3 százalékkal emelkedett, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 16,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához képest.
Virovácz Péter, az ING elemzője az adatok kapcsán kommentárjában leszögezte: kiugróan magas növekedést produkált a kiskereskedelem 2022 márciusában. Mint írta, a két számjegyű növekedés mögött részben a tavalyi évi alacsony bázis áll, ugyanakkor a havi alapon 7,3 százalékos bővülés jól jelzi azt is, hogy a bázishatásnál azért többről van szó.
A szakember szerint két főbb motivációs tényező húzódhat meg a folyamat mögött. Egyrészt jelentős mértékben támogatták a hazai háztartások az ukrán menekülteket, ami megemelhette a fogyasztást. Emellett
az egyre magasabbra szökő infláció is motiválhatta a vásárlókat abban, hogy előre hozzák a tervezett fogyasztásukat, nagyobb kiadásaikat.
Mindezekre pedig lehetőséget teremtett a jelentős mértékben megugró rendelkezésre álló jövedelem (béremelés, fegyverpénz, szja-visszatérítés).
A különböző hatásokat összegezve Virovácz szerint kijelenthető, hogy
a márciusban látott kiskereskedelmi teljesítmény inkább kivételnek tekinthető, semmint strukturális változásnak.
„A növekedés ilyen tempója kétségtelenül fenntarthatatlan, ám az is biztosra vehető, hogy az első negyedévben a fogyasztás megugrásán keresztül ez rendkívüli mértékben növeli majd a bruttó hazai terméket. Mindezek alapján egyre valószínűbb, hogy 2022 első negyedévében még a tavaly év végén látottnál is dinamikusabb GDP-növekedést regisztrálhatott a magyar gazdaság”
– írja Virovácz Péter, az ING elemzője.
