Februárban

  • az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4,
  • a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 14,6,
  • az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 19 százalékkal

emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első két hónapjában a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7 százalékkal nagyobb volt a 2021. január–februárinál.

Fontos megjegyezni a friss KSH-adatok kapcsán, hogy a hatósági benzinárak mellett ekkorra már bevezették az élelmiszerárstopot, megérkeztek a háztartásokba a jövedelempótló intézkedéseknek köszönhető pluszpénzek, így az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj is. 

Emellett február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, a szomszédunkban azóta is dúló háború tehát a hónap utolsó napjaiban már jelentkezhetett az értékesítési adatokban. Igaz, a kereskedőknek mindez első körben csak egyes beszerzési csatornák újragondolását vonta maga után, a fogyasztói magatartást tekintve a Covid-válság 2020. márciusi hazai begyűrűzésekor látott pánikvásárlásoknak nem igazán lehettünk tanúi.

A részletekbe mélyedve azt látjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 14,6 százalékkal nagyobb volt. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 50, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 40, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 16, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 15, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 9,1 százalékkal növekedett.

Mindeközben az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,2 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.

Emellett a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 7,6 százalékkal nőttek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1149 milliárd forintot ért el. Ennek a 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Februárban kapták kézhez először az ötödével magasabb minimálbérnek és az ágazati béremeléseknek köszönhetően nagyobb fizetéseiket a magyar munkavállalók. Ezenfelül számos kormányzati intézkedés – a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésétől a családi adó-visszatérítésen át a fiatalok szja-mentességéig – hagyott több pénzt az embereknél 2022 első hónapjaiban

– reagált az adatokra Cseresnyés Péter, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. 

Hozzátette: „Főként a háztartások gazdasági mozgásterének bővülése érhető tetten a nagyarányú kiskereskedelmi forgalomnövekedésben. Az ukrán háború, annak gazdasági következményei és az infláció alakulása nagyban befolyásolhatja a háztartások költekezési hajlandóságát. A rekordmagas foglalkoztatottság és a keresetek emelkedése azonban akár a fogyasztás további élénkülését is megalapozhatja.”

A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatta az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, bőven 13 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése

– vont mérleget a KSH friss számait látva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Kifejtette, hogy az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendíthették fel, ami a következő hónapokban támogatja a hazai kiskereskedelmet. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhatnak a bővüléshez.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is arra jutott, hogy a fiskális élénkítés repítette a kiskereskedelmet februárban.

A jelek szerint az élelmiszerárstop fogyasztásra gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tűnik. Ugyanakkor az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása már februárban jelentkezett: a nem élelmiszertermékek esetében masszív bővülést láthattunk

– állapította meg a szakember. Rávilágított, hogy emellett az üzemanyag-kereskedelem is számottevően emelkedett. Ebben egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyagárstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba februárban. Végül, de nem utolsósorban a háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek – március elejéig nagyjából 200 ezer fő – költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.