Magyarország akár európai uniós, akár nemzeti forrásból ír ki pályázatot, egyaránt 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát – jelentette be a július 7-i kormányinfón a kabinet Brüsszelnek tett vállalását a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely. Az Európai Bizottság részéről – a helyreállítási alap folyósításánál – ez az egyik leggyakoribb kifogás, azaz hogy az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya Magyarországon magasabb az európai uniós átlagnál. Az EU-s források ügyében tárgyaló Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azonban néhány napja az ATV-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az EU-ban ez 15 százalék, addig Magyarországon 16, a nemzeti forrásoknál pedig 36 százalék. Magyarország vállalta, hogy a következő pár évben az utóbbit is leviszi 15 százalékra – előlegezte meg már akkor Gulyás Gergely szavait Navracsics Tibor. A brüsszeli testület nem véletlenül kezeli kiemelten ezt a kérdést, a közbeszerzési piacon tapasztalható versenyhelyzetnek ugyanis az egyajánlatos eljárások alakulása az egyik fontos mérőszáma. 

A Közbeszerzési Hatóságnak az idei első negyedévről kiadott gyorsjelentése szerint január–márciusban a nemzeti eljárásrend esetében – amely az alacsony értékű beszerzéseket is magában foglalja –  nagyot nőtt az egyajánlatosoknak mind a szám-, mind az értékaránya a megelőző év azonos időszakához képest.Az előbbi azt mutatja, hogy minden ötödik közbeszerzés egyszereplős volt, az utóbbi adatból pedig az derül ki, hogy ezek összértékének hányada 12,8 százalékot tett ki.

Árnyalja a képet, hogy az Európai Bizottság által is vizsgált, nagy értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben az egyajánlatosok értékaránya jóval alacsonyabb volt – 10,3 százalék –, mint 2020 és 2021 azonos periódusában, amikor 16,3, illetve 13,9 százalékon alakult a mutató. A számarányt tekintve viszont az uniós metódusban is növekedés volt tapasztalható: az idei első három hónapban 27,6 százalékot tettek az egyszereplős eljárások, 2020 első negyedévében 26,8, a tavalyi azonos időszakban pedig 23,1 százalék volt az érték.

912015742 Group of young adults, photographed from above, on various painted tarmac surface, at sunrise.
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images

Látható tehát, hogy akár a nemzeti, akár az EU-s eljárásrendet vizsgáljuk, lesz dolga a kormánynak e területen. Az egyelőre nem világos, hogy milyen határidőt vállal a csökkentésre a kabinet, az azonban közismert, hogy a célkitűzés nem új. Lapunk is beszámolt március elején arról a kormányzati intézkedéscsomagról, amely az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése érdekében született, és az uniós tárgyalásokhoz is alapul szolgálhat. Ennek lényege az volt, hogy elsősorban a kötelező előzetes piaci konzultáció szélesebb körű alkalmazásával kellene mérsékelni azoknak az uniós összeghatárt elérő, becsült értékű közbeszerzési eljárásoknak a számát, amelyekre csak egy pályázó jelentkezik. Az akkori rendelet azt is előírta, hogy ha egy ajánlatkérőnél az egyszereplős – az uniós értékhatárt túllépő – közbeszerzések aránya a megelőző naptári évben meghaladta a 20 százalékot, akkor köteles intézkedési tervet készíteni arról, miként kívánja biztosítani a lehető legnagyobb versenyt, és minél inkább lecsökkenteni az ilyen pályázatok számát. E cselekvési programok azóta elkészültek, és többnyire az derül ki belőlük: különösen a speciális berendezések vásárlásánál áll elő az a helyzet, hogy mindössze egy megfelelő ajánlat érkezik.

NAV

Gépjármű-karbantartással és -javítással, valamint speciális eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos beszerzések – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézkedési terve szerint a szervezetnél tavaly e területeken fordult elő leggyakrabban egyajánlatos eljárás. A különleges berendezések között egyebek mellett távmeghallgatáshoz szükséges eszközöket, valamint közúti és vasúti röntgenkészüléket tüntetett fel a NAV, hangsúlyozva: olyannyira specifikus szerkezetekről van szó, hogy csak nagyon kevés piaci szereplő tudja biztosítani, üzembe helyezni őket. Az adóhivatal azonban törekszik arra, hogy változtasson a jelenlegi helyzeten, amit elsősorban a műszaki tartalom véglegesítése előtti piaci konzultációkkal érne el. Azaz felmérnék, hogy mely feltételek változtatásával lehetne magasabb az ajánlattevők száma.

MÁV-Start

A MÁV-Start Zrt. tavaly 55 darab uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzést bonyolított le, ezek között húsz olyan eljárás volt, amelyre csak egy szereplő jelentkezett. Hasonlóan a NAV-hoz, a vasúttársaságnál sem a klasszikus beszerzések estek ebbe a körbe, hiszen például mozdonytranszformátorokat, hajtómű- és forgóvázcsapágyakat, áramirányító alkatrészeket vásárolt ilyen formában a vállalat, továbbá fékhengereket és -alkatrészeket, valamint mozdonyfedélzeti berendezéseket javíttatott. A MÁV-Start is hangsúlyozta: Általánosságban elmondható, hogy a vasúti személyszállítással kapcsolatos tevékenységek ellátásához szükséges áruk, szolgáltatások és építési beruházások piaca jóval szűkebb, mint az általános célú beszerzési tárgyaké.A szakanyagok területén például 

  • sok az egyedi, kis sorozatszámú termék,
  • jellemzően szűkebbek a gyártási kapacitások,
  • szigorúak a vasúti ágazati szabványok és teljesítményparaméterek,
  • és a megfelelő termék gyakran csak monopol- vagy oligopolpiacon érhető el.

A vasúttársaság úgy igyekszik orvosolni ezt a helyzetet, hogy előzetes piaci megbeszéléseket folytat, és a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet – már az eljárások előkészítése során – a műszaki leírások egyenértékűségének előírására, a választandó technikai megoldás alternatíváinak elfogadhatóságára. Az is szóba jöhet, hogy a nagy volumenű, hosszú távú keretszerződések helyett keretmegállapodásos eljárási fajtákat alkalmazzanak, illetve részesítsenek előnyben.

Semmelweis Egyetem

Az ország legnagyobb orvosképző intézményében, a Semmelweis Egyetemen ugyancsak a speciális eszközök, így az orvosi, laboratóriumi és precíziós felszerelések, valamint az ipari gázok beszerzésénél volt magas – 50 százalék vagy nagyobb – az előző évben az egyajánlatos eljárások aránya. Az egyetem ennek mérséklésére a korábbinál szélesebb körű piackutatást végez majd, hogy részletesebben megismerje a gazdasági szereplők és az általuk forgalmazott termékek paramétereit. Emellett a NAV és a MÁV-Start gyakorlatát követve olyan kezdeti tárgyalásokat folytatna, amelyek során a piaci szereplők észrevételeket tehetnének a műszaki leírás és a szerződéstervezet kapcsán. A keretmegállapodások – csakúgy, mint a vasúttársaságnál – a Semmelweis Egyetemen is szóba jöhetnek a megoldások között.

Országos Vízügyi Főigazgatóság

A fentiek alapján nem meglepő, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál (OVF) úgyszintén hasonló helyzettel néznek szembe. A műszaki leírások, követelmények a vízügy különleges igényeihez igazodnak, legyen szó akár egy lánctalpas, kétéltű nádvágó gép vagy a rézsűs földművet fenntartó munkagép beszerzéséről. A főigazgatóság az intézkedési tervében hangsúlyozta, hogy bár eddig is törekedtek a minél általánosabb, a versenyt szélesítő előírások meghatározására, tavaly tizenegy esetben csak egy szabályos ajánlat érkezett a kiírásukra. A jövőben is törekedni fog az OVF arra, hogy

  • minél több előzetes piaci egyeztetést folytasson le,
  • ösztönözni fogja a munkatársakat a részvételre a közbeszerzési továbbképzéseken,
  • fejleszti a döntéshozatali rendszert,
  • és próbálja úgy ütemezni a nagy értékű kiírásokat, hogy azok ne egy időben jelenjenek meg.