A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az új kata egyes részszabályainak észszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára társadalmi egyeztetésre alapozva új adónemet, valamint a jelenlegi törvényjavaslat által szabott szeptemberi határidő 2023. január 1-jére módosítását javasolja.

Mégsem szűnik meg teljesen a katás adózás lehetősége a BKIK javaslatával összhangban – áll a szervezettől kapott közleményben. A tegnap az Országgyűlés részére benyújtott törvénytervezet szerint ugyanis a körülbelül 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30 százaléka a jövőben is egyszerű és arányaiban még alacsonyabb adómérték mellett folytathatja a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik.

KATA
Fotó: Shutterstock

A budapesti kamara azonban több módosítást is javasol az új kata kapcsán, amelyeknek köszönhetően észszerűbben vezethető majd be az adónem.

A BKIK azt javasolja, hogy a katát érintő bármilyen változás csak 2023. január 1-jével lépjen életbe, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen megismerni az új adózási előírásokat, és szerződéseiket is a megváltozott körülményekhez igazíthassák.

– Megfontolásra javasolja, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellé kerüljön bevezetésre egy 100 ezer forintos választható adótétel is, amely keletkeztessen a jövő évi minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságot az ezt választó katások számára.

– A jövő évtől kezdve minden évben kerüljön valorizálásra a kata, hogy a tb-jogviszony is lépést tarthasson a minimálbér-emeléssel.

– A BKIK arra kéri a kormányt, hogy a kamara szakértőinek bevonásával teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására. Erre több megoldás is adódik, amelyek – bár az adminisztráció növekedésével járnának – a vegyes, de döntően lakossági ügyfélkörrel rendelkező katások is az új kata hatályán belül maradhatnának:

a) A törvényjavaslat módosításával például az árbevétel 15-20 százalékáig tegyék lehetővé a kifizetőknek történő számlázást.

b) Másik megoldási lehetőség, hogy a kifizetőknek kiállított számlák után 1 százalékos mértékű adó is megállapításra kerüljön a számlabefogadó fél költségelszámolási jogának megnyitása érdekében.

c) Működőképes megoldás lehet az is, hogy a katás vállalkozók többes jogviszony keretében működhessenek, és az ügyfél típusának megfelelő jogviszonyuk keretében állíthassanak ki számlát. Például a szövetkezeti törvény módosításával az iskolaszövetkezetek mintájára létrejöhetnének a „katás szövetkezetek”. A katás vállalkozók a magánszemély ügyfeleiket a katás jogviszonyuk keretében szolgálnák ki és adóznák le, üzleti ügyfeleiket viszont a szövetkezeti tagságuk keretében végzett tagi munka révén szolgálnák ki, és a költségként elszámolható számlát a szövetkezet állítaná ki. (A szövetkezetbe így befolyó bevétel kifizetését a katás tagnak csak 15 százalékos szja terhelné, tb-járulék viszont nem, és így további tb-jogviszony sem keletkezne. Megoldandó feladat lenne az anyag jellegű költségek katás és szövetkezeti jogviszony közötti elszámolásánál a részletszabályok kidolgozása is.)

– A BKIK kezdeményezi, hogy a kata újraszabályozása révén a katások köréből most kikerülők számára a kormány a kamara szakértőinek és az érintett iparágak képviseleti szerveinek bevonásával dolgozzon ki egy új, egyszerűsített adónemet, amely egyszerűségében minél inkább igazodna a katához,

miközben az adó mértéke (és a vele járó tb-jogviszony) jóval magasabb lenne, akár közelítve az egyéni vállalkozók átalányadózásának mértékét. Ezzel nagyjából 100-150 ezer további vállalkozónak is biztosítanák a kedvezményes adózási lehetőséget.

– A BKIK javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Unió illetékes vezetőivel a jelenleg 12 millió forintos áfaalanyi mentesség felső határának 18 millió forintra emelésére, hogy a megemelkedő katahatár ténylegesen kihasználható legyen.