Tovább gyorsult a bérdinamika júniusban, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint a bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezzel a bruttó átlagbér 503 500 forint, a nettó 347 200 forint volt a hónap során. A bérdinamika erősödését mutatja az is, hogy a rendszeres keresetek a nyár első hónapjában 16 százalékkal emelkedtek a májusi 14,3 százalékos növekedés után.
Az erőteljes bérnövekedési ütem elsősorban annak köszönhető, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt láthatóan érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, miközben a minimálbér-emelések a teljes bérskálát feljebb tolták
– írta kommentárjában Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki adatok kapcsán kiemelte, hogy a várakozásokat felülmúlva nőtt a bruttó átlagbér júniusban, s közben a rendszeres bruttó átlagkereset emelkedése is tovább gyorsult.
A bankholding várakozásai szerint az idei éves bérnövekedési ütem immár 16,5 százalék felett fog alakulni. Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli éves reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bírhat, és fogyasztási oldalról segíti a növekedését.
Nagy csatában a magyar fizetések az inflációval
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedési üteme júniusban csak kismértékben alakult magasabban az előző hónapokban tapasztaltnál, szerinte a dinamikus növekedésben az év eleji minimálbér- és bérminimum-emelés mellett a munkaerőhiány játszott elsősorban szerepet.
A szakember úgy ítélte meg, hogy az gyorsulása nyomán a következő hónapokban várhatóan csökken a reálbér, és megjegyezte, ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre szükség van. Ezek közül a legfontosabbak az infláció fékeződése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása. Szintén fontosnak nevezte az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztéseket.
A következő hónapokban az elemző nem számít a bérdinamikában érdemi változásra, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. „Jövőre az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béreket, ám azt lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz–ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók” – vélekedett az elemző.
Az év végén már csökkenhetnek a reálbérek
Bár az átlagbérek jelentősen emelkedtek, az infláció miatt a reálbérindex lejtőre került. A bizonytalan környezet miatt már az is pozitív fejlemény lenne, ha jövőre a bérek megtartanák az értéküket.
– írta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint az infláció hatása jól látható a friss adatokból: az első fél évben a reálbér-emelkedés közel 8 százalékos volt, hiszen az év első hónapjaiban, bár gyorsult, még visszafogottabb volt az árindex. Júniusban viszont a reálbérek csak 3,3 százalékos emelkedést mutattak, mivel az infláció 11,7 százalékos volt.
„Továbbra is az a fő kérdés, lesz-e ősszel újabb megugrás a bérdinamikában. Általában a gazdasági szereplők – cégek, szervezetek – az adott évben egyszer, az év első felében emelik a fizetéseket. Most viszont a magas infláció és a már említett feszes miatt elképzelhető, hogy az őszi hónapokban lesz egy újabb béremelési hullám. Lehetséges azonban, hogy az esetleges őszi béremelések sem lesznek elegendők ahhoz, hogy az év utolsó hónapjaiban a reálbérek növekedni tudjanak, mert az infláció jó eséllyel 20 százalék körüli szintre emelkedhet” – emelte ki a szakember.
A jövőről szólva Németh Dávid azt mondta, egyelőre nagyon nagy a bizonytalanság: a romló gazdasági kilátások és a várhatóan magas szinten maradó infláció eredményeként már az is pozitív fejlemény lenne, ha 2023-ban a bérek megtartanák az értéküket.
