Tavaly év végén 4473 háziorvos és 1334 házi gyermekorvos praktizált Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissített adatbázisa szerint. Ez a 2020-as adatnál 88-cal, a 2010-esnél 644-gyel, az ezredfordulós létszámnál pedig több mint 900-zal kevesebb. Bár ezzel párhuzamosan hazánk népessége is csökkent, az egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó bejelentkezettek száma tendenciózusan emelkedett: az előbbi már majdnem elérte a kétezret (1959), az utóbbi pedig megközelít az 1100-at (1076). Ez 2000-ben még csak 1647, illetve 951 volt.
Látható tehát, hogy
az alapellátás – a béremelések és a praxistámogatások ellenére – továbbra sincs könnyű helyzetben,
egyre kevesebb orvosnak egyre több beteget kell ellátnia.
Hónapról hónapra üresednek meg praxisok
A háziorvoshiány sajnos folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Hónapról hónapra üresednek meg praxisok, ami továbbra is azt jelzi, hogy a szakma nem vonzó a fiatalok számára, és egy öregedő orvostársadalommal nézünk szembe. A háziorvosok átlagéletkora közel hatvan, sőt nagyon sokan dolgoznak még hetvenéves koruk fölött is
– kommentálta a számokat a VG érdeklődésére Cserni István, a több mint ezer tagot számláló Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója. Mindebből az következik – jegyezte meg –, hogy egyre többen fogják abbahagyni a munkát, s ezt a folyamatot a koronavírus-járvány okozta többletterhelés csak felerősítette. Közölte: összesen 6500 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis van Magyarországon, amiből csaknem 700 ma is betöltetlen.
Ahhoz, hogy minél több fiatal doktor döntsön a háziorvosi pálya mellett, Cserni István szerint
leginkább szakmai téren lenne szükség előrelépésre.
Több hatáskör, kevesebb bürokrácia kellene
Elsősorban kompetencia- és hatáskörbővítést tartana fontosnak egyebek mellett a receptírásában. Példaként említette, hogy a cukorbetegségre csak szakorvosi javaslatra írhatnak fel korszerű, de alapgyógyszernek számító tablettákat, aminek nem látja az okát, hiszen a háziorvosoknak is megvan az a tudásuk, amely ezeknek az orvosságoknak az alkalmazásához kell. A rengeteg felesleges adminisztrációs terhet ugyancsak a megoldandó feladatok közé sorolta.
A napunk nagy részében nem orvosi, hanem adminisztratív tevékenységet végzünk
– mondta. Sokáig az anyagi megbecsülés hiánya szintén probléma volt, ám a lezajlott és a folyamatban lévő bérfejlesztések mindenképpen előremutatók – tette hozzá a háziorvos.
A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy a járvány alatt kialakult telemedicina- és online konzultációs rendszert helyesli, hiányolja ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban – noha a vonatkozó jogszabály már rendelkezésre áll – a mindennapokban alkalmazandó, megfelelő minőségbiztosítási protokollt garantáló szabályozás még nem készült el. Ám ez nemcsak az alapellátás, hanem a teljes egészségügy esetében igaz – jelezte.
A Cserni István által sürgetett minőségbiztosítási rendszer kialakítása már csak azért is lényeges, mert a KSH adataiból is látszik, hogy a pandémia hatására milyen gyors terjedésnek indult a távorvoslás. A betegforgalmi mutatók szerint tavaly egy háziorvosra 2411 telemedicinális ellátás jutott.
