A legfontosabb feladat az alapellátás átalakítása, aminek a leggyengébb pontja az alapellátási ügyelet megszervezése – mondta a Mandinernek adott interjújában Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára.
Az ügyeleti rendszerbe 13 milliárd forintjába került a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK), és ugyanennyit tesznek hozzá az önkormánytok is mégis az egész rendszer széttöredezett. Hozzátette: nagyobb lesz az állam szerepvállalása az alapellátásban. Az alapellátási feladatokat minden járásban a mentőszolgálatok látják majd el. Járásonként lesz egy ügyeletes orvos, akinek a munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik, ők mennek majd ki a beteghez. A háziorvosoknál a praxisjogot koncessziós joggá alakítják a gyógyszertárak mintájára, a jogosultságokat az Országos Kórházi Főigazgatóság adja majd ki.
Nem lesz államosítás, de nagyobb lesz az állami szerepvállalás az alapellátásban
– mondta az államtitkár.
Takács Péter három fő területet emelt ki:
- növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, aminek eszköze a prevenció,
- az otthonhoz közeli ellátás meg kell erősíteni, ezért járási egészségközponttá fejlesztik a városi kis kórházakat és szakrendelőket,
- fel kell készülni további járványokra.
A kórházak 25 milliárdos adósságáról azt mondta, ezek egy része el nem számolt járványügyi költség, most ebből 21 milliárdot megtérít az állam, emellett újragondolják a finanszírozási stratégiát, amelyet a pandémia előtti öt év adataira alapoznak majd.
A várólisták ledolgozásánál Takács Péter szerint nagy segítség, hogy lecsengett a járvány. Az államtitkár teljesítményhez és munkaterheléshez kötné az orvosi béremelés harmadik lépcsőjét.
A jövő évi költségvetésben 96,9 milliárd forint áll rendelkezésre a bérfejlesztésre
- mondta a Madinernek.
Fontos, hogy ne nyíljon tovább az olló az orvosok és a szakdolgozók bére között. Kiemelte: elő kell készíteni a szakdolgozói béremelést. Ez a gondolkodás még az elején tart, de a kormányzati szándék megvan rá. A magán- és a közellátás együttműködésével kapcsolatban megjegyezte, az együttműködésében nem a tulajdonos lesz a meghatározó, hanem az, hogy ki állja a végén a számlát: a társadalombiztosító vagy a beteg.
