Nem az ár befolyásolja a zöldség- és gyümölcsfogyasztást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem vezetett a fogyasztás élénküléséhez, hogy olcsóbb lett a zöldség és a gyümölcs, miután áfamentesek lettek ezek az áruk – derül ki a Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) adataiból. A Fruitveb összefoglalója szerint az áfamentesség nem hozott áttörést, a Covid–19-járvány azonban megfordította a 2019-ig csökkenő fogyasztást:
a járvány első hullámai alatt a zöldségek és a gyümölcsök iránti kereslet új rekordot ért el, ebben az időszakban volt a csúcson például az alma ára. Ezért a lengyel elemzők úgy vélik, hogy a holland és a belga áfacsökkentés tervezett hatása, azaz a fogyasztás növelése nem valósul meg.
A Lengyelországban tapasztalt rekordfogyasztás fő oka nem a zöldségek és gyümölcsök alacsony ára volt, hanem az egyes termékek, termékkörök iránt megerősödött kereslet. A járvány alatt az emberek szerették volna szervezetüket, immunrendszerüket ellenállóbbá tenni a fertőzéssel szemben.
A kisebb árérzékenységet támasztja alá a GUS egy másik adatsora is: azokban az években, amikor a legkedveltebb zöldség- és gyümölcsfélékből túltermelés mutatkozott, és az árak alacsonyak voltak, szintén nem mutatkozott érdemi fogyasztásnövekedés.
Tény, hogy a magasabb jövedelműek több friss terméket fogyasztanak. A szakértők ebből arra következtettek, hogy a zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet az általános jövedelmi helyzettel függ össze, s nem az aktuális árakkal.
Magyarország is jó példa erre. Idehaza az elmúlt évek szélsőséges időjárásának következtében jelentősen drágult a legtöbb szezonális zöldség- és gyümölcsféle. Ennek ellenére egyre egészségesebben étkeznek a magyarok,
ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is. Ezek szerint az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hazánkban, ahogyan tejtermékekből is több fogyott a mögöttünk hagyott években.
Az adatok azt mutatják, hogy míg egy átlagos magyar fogyasztó
- 2010-ben évente 37,8 kilogramm gyümölcsöt és 48,1 kilogramm zöldséget fogyasztott,
- 2020-ra az előbbiből már 46,6 kilogrammot, az utóbbiból 60,3 kilogrammot.
A legszegényebb jövedelmi tizedben 2010 és 2020 között gyakorlatilag megduplázódott a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása.
