Dohányzás: a kétlépcsős leszoktatás hatékonyabb a gyógyszereknél
„Mi élünk az egyik legrövidebb ideig Európában, miközben mi élünk a legtovább krónikus betegségekkel. A gyógyszerek és kezelési lehetőségek ugyanolyanok, mint Nyugaton, de a környezeti ártalmakról nem tudunk eleget” – jelentette ki dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, elismert kardiológus. Véleménye szerint a „vissza a természetbe” nem működik, mert nem tudnánk megvalósítani a kényelmi igényeinket, ám a civilizációs betegségekkel küzdenünk kell, mert ahol sűrűbben laknak az emberek, ott jobban hatnak a környezeti ártalmak.
A főigazgató az egyesület és a Füstmentes.hu csütörtökön indult Füstmentes város elnevezésű kampányának sajtótájékoztatóján, a Brain Bar 2022 jövőfesztiválnak otthont adó Magyar Zene Házában a VG-nek arról beszélt, hogy orvosilag az egyik legerősebb függőséget okozó anyag, amit ismernek, a nikotin, és arra koncentrálnak, hogy csökkentsék azoknak a termékeknek a bevitelét, amelyek bizonyítottan rövidítik a felhasználók életét. Természetesen csak azok esetében, akik teljes egészében semmiképp nem tudnak lemondani a dohányzásról, hiszen orvosként azt a szemléletet képviseli elsődlegesen, hogy eleve ne dohányozzunk.
A cigarettában négyezer hatóanyagot ismerünk, ebből száz-százhúsz daganat-, érelmeszesedés- és tüdőbetegségkeltő hatású. A függő embert nagyon nehéz leszoktatni, és ha nem sikerül, akkor azt kell végiggondolnunk, képesek vagyunk-e olyan alternatívát mutatni, amelynek köszönhetően tovább élhet, mert nem visz be annyi káros anyagot a szervezetébe
– utalt a hevített és elektromos dohánytermékekre dr. Toldy-Schedel Emil. Hozzátette, nagyon fontos, hogy az új lehetőségek esetében megbizonyosodjunk arról, hogy valóban kevesebb káros anyagot tartalmaznak, és nincsenek-e olyan új anyagok bennük, amelyek a hagyományos cigarettában nem találhatók meg.
Magyarországon körülbelül kétmillió ember dohányzik, közülük átlagosan 5 százalék képes leszokni külső segítség nélkül, 8 százalék pedig pszichológiai vagy gyógyszeres kezeléssel.
A füstmentes termékek alternatívát nyújthanak egy kétlépcsős leszoktatásban, azaz előbb a kevésbé káros termékek felé fordítva a fogyasztót, majd – mivel ezek is egészségtelenek – elérni, hogy végleg tegye le a cigarettát. A főigazgató megjegyezte, gyógyszerrel nehéz a függőséget kezelni, erre jó példa a heroin, amelyről metadonnal próbálták meg leszoktatni az embereket, aminek következményeképp megjelentek a metadonfüggők.
Jelenleg az egészségügyünk betegségügy. Az lenne a jó, ha a megelőzésre is tudnánk fókuszálni, ám ez az egészségügy teljesítőképességétől, a szakszemélyzet létszámától is függ, amiben nem állunk olyan jól. Természetesen kell ehhez az az orvosi attitűd is, hogy rákérdezünk a beteg függőségére, és a rövid orvos-beteg találkozó alkalmával nem csak az aktuális probléma kerül szóba
– mondta dr. Toldy-Schedel Emil. Felvetésünkre, hogy a betegek hogyan reagálnak egy kardiológus tanácsaira, azt felelte, attól is függ, szembesíti-e valami őket a saját törékenységükkel. Példaként említette, hogy egy cukorbetegség vagy magas koleszterinszint nem fájdalmas, ilyenkor kevesebb az esély a változásra, ám
ha egy heves mellkasi fájdalommal járó infarktus vagy egy ideiglenesen féloldali bénulást okozó stroke a tünet, azonnal másképp állnak hozzá a páciensek.
A szakorvos felhívta a figyelmet az új-zélandi példára, ahol a következő generáció már sohasem vásárolhat legálisan dohányterméket az országban, 2030-ra pedig a teljes füstmentességet akarják elérni, amihez megfelelő alternatívát kell nyújtani. Ez ma már rendelkezésre áll, miközben tíz évvel ezelőtt még nem volt semmi az egészségügyi szakemberek kezében. A főigazgató is azt tanulta az egyetemen, hogy aki nem akar leszokni, azzal nem lehet mit tenni. Most viszont már létezik alternatíva, a világ egészségügyi dolgozói pedig kiemelten és kíváncsian figyelik Új-Zéland tapasztalatait.
