Az idei Közgazdász-vándorgyűlésen többé-kevésbé egyetértés volt a megszólalók között, hogy nagyon nehéz időszak elé néz Európa és benne a magyar gazdaság. Valóban ennyire rosszak a kilátások?
Hegedűs Éva: A különböző szekcióüléseken részt vevő szakértők, bankárok elég egyértelműen azonosították, hogy melyek azok a külső kihívások, amelyekre a mikrogazdaság szereplőinek figyelemmel kell lenniük. Az egyik ilyen a folyó fizetési mérleg egyenlege, amelyen nem segít az energiaárak növekedése. A másik nagy probléma, amelyre még ennél is kevesebb hatásunk van, az orosz–ukrán háború, amiről ma senki nem tudja megmondani, hogy mikor ér véget, tehát a gazdaság szereplőinek ezzel a külső feszültséggel nem kizárt, hogy hosszú távon együtt kell élniük. Ezek a külső körülmények egyaránt azt vetítik előre, hogy a gazdaság növekedési üteme mérséklődik majd az előttünk álló időszakban. A gazdaság természete már csak olyan, hogy felívelő időszakok és válságok követik egymást, abban viszont bízhatunk, hogy a korábban megtanult tapasztalatokat ebben a válságban fel tudjuk használni.
Mik ezek a tapasztalatok, és mi lehet a megoldás a mostani válságban?
Ilyenkor felértékelődik a tudás, a technológia és a sokat emlegetett fenntarthatóság szerepe, mint ahogy erre a jegybankelnök úr is felhívta a figyelmet a vándorgyűlésen. A drasztikus energiaár-növekedés miatt az energiatakarékosság jelentősége talán soha nem volt akkora, mint manapság, ami a háztartások és a vállalatok életére is komoly hatással van. Körvonalazódik már, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a kis- és közepes vállalatok megsegítésére. A Széchenyi-programban a kedvezményes hitelkonstrukciók már elindultak, és az ígéretek szerint várhatóan a nagyvállalatok sem maradnak kormányzati támogatás nélkül.
Ha már a kormányzati intézkedéseket szóba hozta, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója elég kemény szavakkal illette az extraprofitadót. Ilyen nagy terhet jelent a bankoknak?
A prezentáció azt mutatta be, hogy a nemzetközi bankszektorhoz képest mekkora a magyar bankok terhe a különböző adók következtében, ami a bemutatott számítások szerint jóval magasabb, mint a külföldi bankoké. A Sberbank miatti pluszbefizetések, a tranzakciós illeték és a normál bankadó mellett extraprofitadót is kell a magyar pénzintézeteknek fizetniük. Természetesen nem örülünk neki, de a szektor, ahogy eddig is, úgy a jövőben is eleget tesz ezeknek a kötelezettségeknek. A gazdaság működtetéséhez ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges, hogy a bankrendszer megfelelő tőkével és ellenálló képességgel, valamint likviditással rendelkezzen.
Milyennek látja a szektor állapotát ilyen körülmények között?
A hazai bankrendszer nemzetközi viszonylatban is erős tőkepufferrel van ellátva, és sokkal biztonságosabban működik, mint korábban bármikor. A Magyar Nemzeti Bank intézkedései és a jogszabályi változások is ebbe az irányba hatottak az elmúlt időszakban. A Növekedési hitelprogrammal sikerült hosszú távú fix forrást biztosítani a vállalkozásoknak, miközben lakossági oldalon szabályozták a rendelkezésre álló jövedelem arányában nyújtható nagyságát.
Egyszóval ma már olyan helyzet nem fordulhat elő, mint a 2008-as válságot követő időszakban, amikor a devizahitelezés nem kevés gondot okozott a lakosságnak és a bankszektornak.
A lakosságot elsősorban az foglalkoztatja, hogy a megtakarításaik értéke miért nem emelkedik, holott a már 10 százalék fölött van.
Itt is működnek a kereslet-kínálat viszonyok, ha egy bank azt tapasztalja, hogy az adott mellett sem csökken az állomány, akkor nem kényszerül rá, hogy kamatot emeljen. A Gránit Bank viszont az elmúlt időszakban is a szektorátlag feletti ütemben nőtt, és továbbra is ezt tervezi. Ennek megfelelően a bank betéti kamatai is folyamatosan piaci átlag felettiek. Egy hónappal ezelőtt tovább emelte betéti kamatait a jegybanki alapkamat változását követve, s jelenleg a fél évre lekötött pénzre fix 8 százalékos, míg az egyéves betétre 10,25 százalékos kamatot ad, ez utóbbi változó kamat, követi a jegybanki alapkamat növekedését vagy adott esetében csökkenését.
A Gránit Bank fontosnak tartja a digitalizációt, hogy állnak ezzel a folyamattal?
Habár a lakossági pénzügyi tudatosságban van még hova előre lépni, egyre több ügyfél kezd ráébredni arra, hogy érdemes megnézni a különböző banki ajánlatokat. Egy olyan feltörekvő pénzintézetnek, mint a Gránit Bank, tudatosan az a stratégiája, hogy megmutassa az ügyfeleinek, nem kell elmenni a bankfiókba egy számlanyitáshoz, ezt digitálisan is el lehet intézni, szelfivel vagy a VideóBankban. Egy betét lekötése ma már mobilapplikációból is indítható, száz százalékban digitálisan lehet babaváró kölcsönt igényelni, beleértve a szerződéskötést, VideóBankban lehet állampapírt venni, és a jelzáloghitel-igénylés folyamatát is – amennyire a jogszabályok engedték – digitalizáltuk. Aki viszont továbbra is a személyes kapcsolatban bízik, annak megvan a lehetősége, hogy például élő videócseten keresztül beszéljen a bankárával. Ami a jövőt illeti, az egyértelműen a mobilapplikáció, ez lesz az ügyfelek bankfiókja.
Milyennek látja a Gránit Bank következő egy évét?
Gyakorlatilag egy zöldmezős bankként 12 évvel ezelőtt alakult meg a Gránit Bank, mostanra már a százezredik számlanyitáson is túl vagyunk. A bank mérlegfőösszege 840 milliárd forint, ezzel pedig a hagyományos, a magyar piacon régóta jelen lévő pénzintézetek közelébe férkőzött. A jövedelmezőséget leginkább meghatározó banki költség-bevétel mutató az adók – mint a tranzakciós és a bankadó – nélkül 38,6 százalék; a működési költség-mérlegfőösszeg mutató 1,1 százalék, az első nyolc hónapban a tőkearányosprofit-ráta 24 százalék. Nem tudok ennél magasabb jövedelmezőségű bankról. Minden olyan szegmensben, ahol a Gránit Bank jelen van, a bankrendszer átlagát meghaladó mértékben növekedtünk. Ebben pedig óriási szerepe van a digitális üzleti modellnek és annak, hogy kiváló szakemberek dolgoznak a bankban tizenkét éve.
