Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az a 13. havi és a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az emelkedő okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. Az üzemanyag-kiskereskedelem 27,6 százalékos növekedésével kapcsolatban a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben szerepet játszott az egy évvel ezelőtti járványhullámok ellen hozott korlátozó intézkedések fokozatos feloldása miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is.
Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 7 százalék körüli növekedésre számítunk
– írta a Magyar Bankholding vezető elemzője, jelezve ugyanakkor, hogy a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, valamint az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek és az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.
Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékét a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határ menti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen nagy kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes boltok megszűnéséhez is vezethet – magyarázta Suppan Gergely.
Vegyes a kép
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy értékelt, hogy júliusban a kiskereskedelmi forgalom vegyes képet mutatott. Bár az éves alapú 3,8 százalékos, illetve a naptárhatástól megtisztított 4,3 százalékos bővülés mindenképpen kedvező eredmény, az üzlettípusonkénti adat azonban már kevésbé biztató. Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene 2,9 százalékkal csökkent, ami az egyre növekvő inflációval magyarázható, amely különösen az élelmiszereknél ölt drasztikus mértékét. Ez vélhetően nagyrészt egyelőre nem azt jelenti – hangsúlyozta –, hogy a háztartások jelentősen visszafogták volna élelmiszer-fogyasztásukat, sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni. A nem élelmiszerboltok forgalmának volumene 3,2 százalékkal nőtt éves alapon, ami a jelenlegi környezetben kedvező hír – közölte a szakember, aki ezen belül két érdekességre is rámutatott. A használtcikk-üzletek forgalma 14,3 százalékkal bővült, míg az internetes a korábban megszokottnál jóval kisebb mértékben, csupán 2,9 százalékkal emelkedett. A használtcikk-forgalom bővülését magyarázhatja az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedése.
Ugyanakkor az internetes kereskedelem lassabb bővülése meglepő: azt várnánk, hogy többen vásárolnak az interneten az árak könnyebb összehasonlíthatósága miatt.
Egészen meghökkentőnek tartja ugyanakkor az üzemanyagtöltő állomások forgalmának 27,6 százalékos volumennövekedését. A kiemelkedő bővüléshez itt több tényező is hozzájárulhatott szerint:
- egyrészt az üzemanyaghiánytól való félelem miatt sokan vélhetően kannába is tankoltak, tartalékolva a benzint – és persze ezzel elősegítve az üzemanyaghiányt;
- másrészt bár a külföldiek már nem az ársapkás áron tankolhattak júliusban, lehetséges, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen;
- harmadrészt az is elképzelhető, hogy az üzemanyag-kereskedelemben történt valamilyen szerkezeti változás, és többen tankolnak olyan kúton, amelynek a forgalma beleszámít a kiskereskedelmi forgalomba. Ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy az idei nyáron a magyarországi utazások jóval gyakoribbak voltak, mint egy évvel korábban, amikor a Covidtól való félelem még erőteljesebb volt – tette hozzá.
Regős Gábor várakozása szerint a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom volumene a júliusihoz hasonlóan alakulhat.
Az egyre növekvő infláció – különösen az élelmiszerek esetében – negatívan hat a forgalom volumenére. Ennek megfelelően a fogyasztás a harmadik negyedévben már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első két negyedévben, az előző esztendőkben megszokott dinamikus fogyasztásbővülés most egy időre megszűnik. A fogyasztás akkor tud ismét érdemben növekedni, ha az árak normalizálódnak: a háború véget ér, az energiaárak jelentősen csökkennek és a forint is érdemben erősödik. A fogyasztás alakulását természetesen a gazdasági teljesítmény is meghatározza majd: sikerül-e kimaradnunk a várható recesszióból, vagy esetleg a tartósan magas energiaárak és a háború hosszan elhúzódó gazdasági válságot okoznak.
Az egyre emelkedő árak egyre inkább visszafogják a háztartások fogyasztását
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a részleteket megfigyelve inkább borús képet fest a KSH-adat a kedvezőnek tűnő éves mutatószám ellenére. Az élelmiszer-kiskereskedelem havi alapon szűk 0,1 százalékkal mérséklődött júliusban, annak ellenére is, hogy ebben a hónapban az olyan magas fogyasztási határhajlandósággal rendelkező fogyasztók, mint a nyugdíjasok, kézhez kapták a nyugdíj-kiegészítést.
Ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy fellendüljön az élelmiszerüzletek forgalma, így tehát továbbra is kijelenthető, hogy az egyre emelkedő árak egyre inkább visszafogják a háztartások fogyasztását
– kommentálta az adatsort a szakember, megjegyezve, hogy szintén hasonló tendencia figyelhető meg a nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítési volumenében. Az előző hónaphoz képest itt 0,25 százalékkal csökkent a forgalom volumene, annak ellenére, hogy a hírek tele voltak azzal: a háztartások megrohanták az üzleteket, hogy lecseréljék a nem energiahatékony műszaki cikkeket, és az alternatív fűtési eszközök iránt is megnövekedett a kereslet. Úgy tűnik – folytatta –, hogy ez vagy nem jelent még meg a júliusi statisztikákban, vagy ennek ellenére a háztartások zöme már javában visszafogta a nem élelmiszerekre szánt családi költségvetést. Egyedül az üzemanyag-forgalom tudott emelkedni havi alapon, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy ne zsugorodjon négy hónapon keresztül folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom.
Ez így meglehetősen rossz képet vetít előre, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a forgalomnövekedés az üzemanyagkutakon elsősorban az üzemanyagár-sapka átalakításának egyszeri forgalomnövelő hatása lehet. Hiszen sokan, akik magáncélból is használják a céges autót, már jóval magasabb áron tankolhattak augusztustól, így előre hozhatták az üzemanyagtankok feltöltését
– értékelt Virovácz Péter.
Szerinte mindezek mellett az is eléggé beszédes, hogy az összes kategóriát figyelve a leginkább a használtcikk-üzletek forgalma tudott bővülni, ami ismételten csak a fogyasztók árérzékenységének emelkedésére, a vásárlási szokások átalakulására utal.
A mai kiskereskedelmi statisztikák alapján elmondható, hogy bár a fő mutatószám nem ezt tükrözi, de a mögöttes meghúzódó folyamatokban és a részletes adatokban már látszódik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév kezdetén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása (például a rezsicsökkentés és a átalakítása) ezt tovább erősítheti. Bár egyelőre túl korai ítéletet mondani, de egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökkenjen a július–szeptemberi időszakban. Ami némiképp pozitívum lehet, hogy a nyár folyamán a szolgáltatások nagyobb arányban segíthetik a fogyasztás bővülését, vagyis a dolgok helyett az élmények vásárlására helyeződik a hangsúly, melyet a kiskereskedelmi adatok nem mérnek – összegzett.
