Félve várják az új rezsiszámlákat a vállalkozók, mert még nem lehet tudni, hogy a különböző technikával, illetve korú és energiafogyasztású gépekkel, berendezésekkel felszerelt üzletek milyen mértékben megemelkedett költségekkel szembesülnek majd. Túl sok jót nem hallottak másoktól, de sokan reménykednek, hiszen nem egyszerre kötöttek energiavásárlási szerződést, vannak, akik jobb helyzetben vannak, mert kedvezőbb tarifával számolhatnak még, mások viszont már belefutottak az új árazásba – mondta a VG-nek Király Gabriella, a BKIK által alapított BUM (Bevásárlóutca Menedzsment) Kft. menedzsere.

BUM Nonprofit Kft., bevásárlóutca
Fotó: BUM Nonprofit Kft.

A jelenlegi helyzet komplexebb, mint a pandémia idején volt, akkor ugyanis mindenki bezárt vagy korlátozottan, de egységesen és határozott ideig működött, a vendégek és a vevők pedig vagy jöhettek, vagy nem, miként az utazási korlátozások változása is egységesen hatott az adott helyen működő üzletekre. 

A tíz fővárosi bevásárlóutca mentén a Covid alatt és után az üzletek 10 százaléka ment tönkre, szemben a budapesti 20 százalékos átlaggal, de kevés kivétellel már újranyitott mind a 200 ingatlanban egy új, esetleg más profilú bérlő

– összegzett a bevásárlóutca-menedzser. 

Most a tanácstalanság, a kivárás a legjellemzőbb attitűd, még megjósolni sem lehet, ki milyen áron jut alapanyaghoz, munkaerőhöz, mekkora lesz az az energiaköltség, a kiadásokkal szemben mekkora bevétellel számolhat, és hogy alakul a forgalom. 

Tipikusan a vendéglátósok problémája a minőségi munkaerő, aminek hiánya enyhült, de ezt a munkavállalók megbízhatatlansága váltotta fel.

Mint Király Gabriella elmondta, a vendéglátósok többsége arra panaszkodik, hogy gyakran egyik napról a másikra nem megy be a dolgozó. Jelentkező egyre több akad a meghirdetett álláshelyekre, de egyre nagyobb a fluktuáció is, és egyre kevesebb gyakornok választja a vendéglátós szakmát. Tapasztalatok szerint 

száz gyakornok közül három marad a pályán,

a többiek más munka után néznek, amint elvégezték a szakiskolát vagy főiskolát, egyetemet.

A bevásárlóutcákban, vagyis a legfrekventáltabb helyeken – például a  Pozsonyi úton, a Fashion streeten, a Bartók Béla úton, a Ráday utcában – működő üzletekben is az egyik vészforgatókönyv a létszámcsökkentés, amivel a legtöbb helyen kénytelenek élni a megugrott költségek elleni védekezésként. Van olyan üzlet – árulta el Király Gabriella –, ahol a korábbi 75 helyett 40-en dolgoznak. A tulajdonos és a családtagok szinte mindenhol beálltak már dolgozni, ezzel is mérsékelve a kiadásokat és a munkaerő-kitettséget.

A másik tipikus megoldás az időszakos nyitvatartás, a szűkített üzemidő és a téli kényszerpihenő. Az utóbbi nagyon veszélyes, mert nem tudni, hogy az elbocsátott csapat helyett tudnak-e majd – és milyet – újraépíteni.

A munkaerőhiány megoldása már nem csak pénzkérdés, ami új keletű jelenség. 

Az utóbbi időben ugyanis tényleg igyekeztek a nyugat-európaival versenyképes béreket is megadni az üzlettulajdonosok a jelentkezőknek. A megbízható és jól képzett munkaerő elvándorlása viszont magasabb szintű probléma lett, az ágazattal kapcsolatban kialakult bizonytalanságokat, azaz bizalmatlanságot tükrözi, hiszen az utóbbi két és fél évben a Covid rángatta meg, most pedig a gazdasági válság szorongatja. A korábbi vendéglátósok egy része más szakmákban helyezkedett el, amit biztonságosabbnak, perpsektivikusabbnak és családbarátabbnak tart.

Mindeközben a  bevásárlóutcákba már nagyrészt visszatért a régi nyüzsgés, de a külvárosok felé haladva egyre több a bezárt üzlet, a kiadó üzlethelyiség. Sok múlik azon, hogy kinek milyen tartalékai maradtak a pandémia után, és mennyi nyereséget tudott termelni a koronavírus-járvány és a rezsiválság közötti időben. A bevásárlóutca-menedzser tapasztalatai szerint nem egy olyan vendéglátós vállalkozás van, ahol a tulajdonosok úgy döntöttek, nem zárnak be, és nem küldenek el alkalmazottat sem, hanem átmenetileg megpróbálnak nullszaldósan, legalább a rezsit kitermelve túlélni. 

BUM Nonprofit Kft., bevásárlóutca
Fotó: Soos Bertalan / BUM Nonprofit Kft.

Az optimisták csak egy-két évig tartó válsággal számolnak.

Az öt-tízszeres áram- és gázárak mellett az elkövetkező hónapok adnak arra választ, hogy pontosan milyen költségterhet kellene elviselni. Ilyen helyzetben az érintettek a kormányzattól a turisztikai hozzájárulás elengedését kérik, a helyi önkormányzatoktól pedig a teraszdíj-fizetési kötelezettségek alóli újbóli felmentést. Ma megnyílt a feldolgozóiparban működő vállalkozások részére az energiaköltség- és beruházástámogatási program, amelyhez hasonlóra a vendéglátóiparban is várnak, egyelőre hiába.

Hazatérnek külföldről a vendéglátósok

Egyre kevesebb magyar vendéglátós akar külföldre szerződni, a munkaerőhiány után most a rezsiköltségek okoznak súlyos gondokat.

Az adventi időszakban ismét nagyszabású marketingkampánnyal igyekszik segíteni a BUM Kft. a bevásárlóutcákban működő üzleteket. Tavaly óriási sikerrel zárult a kampány, amelyben 50 vállalkozás majdnem 500 programját reklámozta a kamarai cég. Egyelőre csak remélni lehet, hogy minden üzlet nyitva tud maradni a télen, de ez most nagyrészt azon is múlik, hogy az elmúlt években milyen szintű fejlesztéseket és korszerűsítéseket tudtak elvégezni. Speciális a helyzet, mert a belvárosi üzlethelyiségeket jellemzően bérlik, és nem tulajdonolják a vállalkozások, az ingatlanokra pedig nem egyformán hajlandók áldozni a bérbeadók.