Tizennyolc év után tette ki a pontot a hajdan még Corvin–Szigony sétány néven indult városnegyed fejlesztési program végére a Cordia csoport a terület legnagyobb, két ütemben összesen 558 lakással tervezett Grand Corvin épületegyüttes második részének átadásával.
A 334 lakásos CC energetikai besorolású Grand Corvin 2.-be folyamatosan költöznek be a lakók és a bérlők, a Corvin negyed a befektetők kedvelt terepévé vált az új városnegyedben könnyen és magas áron kiadható lakások miatt. A befektetési vásárlások aránya itt 70 százalékos. Nem véletlenül, ugyanis a sétányon található garzonok havi bérleti díja már sok esetben 200 ezer forint felett van, szemben például a környékbeli, viszonylag új építésű stúdiólakások 150-160 ezer forintos átlagával.
Az egy hálószobás lakások esetében a sétányon 250-300 ezer forintos, a környéken pedig 210-230 ezer forintos átlagos bérleti díjról beszélhetünk
– mondta Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója.
Ennek jórészt az is az oka, hogy a Corvin sétány olyan irodaházak és felsőoktatási intézmények közelében található, amelyek számos külföldi fiatalt vonzanak. A Corvin negyedben emiatt messze a budapesti átlag felett, nagyjából 20 százalékos arányt képviselnek a külföldi vásárlók, akik városi szinten pár százalékot alkotnak a teljes vevőkörből, vagyis jelenlétük összességében nem számottevő.
A Corvin sétány fejlesztése során 22 hektár terület újult meg, közel egymilliárd euró értékben 2700 új lakás, 100 ezer négyzetméter irodaterület és 50 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlan épült fel – közölte a Cordia.
A Covin sétány belsejét funkcionálisan tagolva tervezték, a metrómegállókhoz közel épültek fel a kereskedelmi és irodai funkciójú épületek, és belül, három ütemben és hat tömbben a lakóházak. A 2004-ben indult városfejlesztési program első épülete egy Futó utcai irodaház, a Corvin One volt, amelyet a bevásárlóközpont követett, majd sorra épültek fel az iroda- és lakóházak. Egészen 2008-ig jól haladt a projekt megvalósítása, az akkori gazdasági válság azonban erősen fékezte a munkálatokat, de a Futureal csoport cége nem állt le, hanem tovább építkezett. A 2013-ban átadott 850 lakásos épületükkel az akkori budapesti újlakás-piac egyharmadát fedték le.
A 2008-as válságot követő hét szűk esztendő a piac tisztulását hozta, eltűntek a szerencselovagok, akik maradtak, megbízható referenciát szereztek.
Az egykor kétes hírű józsefvárosi negyed arculata az egyre hosszabbra nyúló Corvin sétánnyal párhuzamosan teljesen megváltozott. A több építészeti és városfejlesztési díjjal elismert program eredményeként a kerület megítélése is rengeteget javult, a Cordia projektje kiemelkedően ismert és elismert lett, Közép-Európa legnagyobb városrész-megújító programjává nőtte ki magát.
A sétány Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája lett, amelynek elkészülte után sem áll meg az élet a tágabb területen, a Corvin-negyedben, aminek megújítása folytatódik: a Futureal csoport több lakó- és irodaprojektet valósít meg a környező utcákban.
Az év első nyolc hónapjában az egy évvel korábbinál valamivel több, közel 300 új lakás talált vevőre a VIII. kerületben, ebből a Cordia projektjei 42 százalékos részesedést hasítottak ki.
A sétány utolsó lakóháza, a Grand Corvin 2. utolsó lakásainak többsége 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron kelt el. A Cordia friss fővárosi piacfelmérése szerint az átlagos kínálati négyzetméterár – a luxusprojektek nélkül – szeptember végére elérte az 1,43 millió forintot, vagyis egy év alatt 32 százalékos, a második negyedévhez képest pedig 6 százalékos volt a drágulás.
A Corvin sétány után a vállalatcsoport az újpesti öböl melletti területre fókuszál, ahol hamarosan elindít egy újabb, a Corvin negyedhez hasonló léptékű, nagyszabású városnegyed-rehabilitációs fejlesztést is. A Marina City a Duna-parti tízhektáros rozsdaövezeti területen valósul majd meg, a Marina-part északi részének mintegy folytatásaként. A projektről részleteket később jelent be a cég, az eddig ismertté vált információk szerint a Népszigettel párhuzamos területen magasházakat tervez építeni.
