Szeptemberben Budapesten 341 újlakás-beruházás volt folyamatban, ezekben 28,8 ezer lakás épült.
A projektek száma 15,6 százalékkal, a lakásoké pedig 3,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban
– összegezte Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakértő a VG-nek eljuttatott közleményben arról írt, hogy a lakásállomány 36,9 százaléka, azaz 10,6 ezer lakás tervezett, ami 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A hirdetett lakások száma 17,8 százalékkal csökkent, így már csupán 5,1 ezer volt. Bár ez a szám jelentősen alacsonyabb a korábbi évekhez képest, az előző negyedévnél így is 2 százalékkal magasabb. Az idei harmadik negyedévben 33 új projekt és nagyjából kétezer lakás jelent meg online felületen. Mindeközben 29 projektben 1800 lakás kivitelezése kezdődött el.
Tovább nőtt a fővárosban hirdetett projektek kínálati átlagára, jelenleg négyzetméterenként 1 millió 501 ezer forint, ami jelentős, 30,4 százalékos növekedés a tavalyi harmadik negyedévhez képest.
Mindazonáltal a városrészek között is jelentős különbség van: 911 ezer és 2565 ezer forint között váltakozik kerületenként az átlagos kínálati négyzetméterár.
A legdrágább projekt négyzetméterára már 3,9 millió forintra nőtt
– ismertette Soóki-Tóth Gábor.
A legdrágább kerületek sorrendje a kínálati négyzetméterárak tekintetében kismértékben változott: az első helyen holtverseny alakult ki a II. és XII. kerület között, amelyek átlagos kínálati négyzetméterára 2,56 millió forint. A dobogó harmadik fokán végzett az I. kerület, 2,32 millió forinttal. A 4. és 5. helyen az V. és a VI. kerületben már 2 millió forint alatti átlagos négyzetméterárak voltak (1,96 és 1,84 millió forint).
Az új építésű projektekben csupán három kerületben nem haladta meg az átlagos négyzetméterár az egymilliós határt. A XXIII. kerületben 911 ezer, a XX. kerületben 927 ezer és XVIII-ban 956 ezer forint.
A legdrágább kerületekben jellemzően kevesebb lakás épül, csakúgy, mint az olcsóbb, külső pesti kerületekben. A legtöbb kerületben a fajlagos átlagár 1,5 millió forint körül alakul, de Budán a III. és XI. kerület kicsit drágább, míg a XXII. kerület valamivel olcsóbb
– hangsúlyozta az elemzési vezető. Hozzátette: a meghirdetett lakások számának csökkenése együtt járt az árak emelkedésével, miközben a tervezett projektek száma változatlan maradt.
Ez azt mutatja, hogy
a beruházók elkezdik ugyan az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel kivárnak, a vevők viszont sietnek a vásárlással. Mindez a romló hitelezési feltételekkel, az energiaválsággal és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalansággal együttesen magyaráztató.
A legtöbb projekt és lakás a XIII. kerületben épül, amely évek óta stabilan tartja magát az első helyen. Angyalföld – a maga 68 projektjével és 8,7 ezer, épülő és tervezett lakásával – kiemelkedik a kerületek közül, de a városrészen belül korábban már előfordultak ennél magasabb számok is.
Angyalföld legnagyobb kihívója a budai oldalon eddig a XI. kerület volt, ám a projektek számában a III. kerületet most ismét a második lett.
A legkevesebb lakás továbbra is az I. és V. kerületben épül, amelyekhez újabban csatlakozott a XX. és XXII. kerület, ahol szintén száz alatti az épülő lakások száma.
