Egekbe szökő árak, elértéktelenedő forint és egyre nehezebben kigazdálkodható bevásárlólista. A jelenségek ma már mindenki számára ismertek, hiszen a magyar lakosságnak hosszú hónapok óta folyamatosan szembe kell néznie a rendkívüli inflációval, amely elsősorban sajnos épp a legfontosabb termékeket, az élelmiszereket érinti, és egyelőre nem látni, mikor lehet vége a drágulásnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi adatai szerint több mint 26 éve nem volt akkora a fogyasztói árak emelkedése, mint idén szeptemberben.
Az, hogy szinte minden drágul, látható a statisztikai hivatal azon adataiból is, amelyeken az egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagárát tüntetik fel havi rendszerességgel. Ez egy jóval kisebb lista, mint amelyből a tényleges inflációt számítják, hiszen az inflációs kosárban több mint 900 reprezentáns szerepel, míg ezen a listán 178 termék vagy szolgáltatás átlagára van csak feltüntetve. A reprezentánsok listáját minden évben frissíti a KSH, idén több új termék is bekerült a kosárba.
Elektromos cigi és autó is bekerült az új inflációs kosárbaÁtnézték, hogyan változtak a fogyasztói szokások a járvány alatt. |
Az egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára című adatsor szerint a 178 termék és szolgáltatás közül mindössze hat esetben lehet kimutatni árcsökkenést.
Ezek a digitális, felkaros vérnyomásmérő, a szemétszállítás (legalábbis egy kuka ürítését nézve), a vonaljegy és a tömegközlekedési – a nyugdíjas, az általános és a tanulói – bérletek. Ez utóbbiak ára például a fővárosban már évek óta változatlan, így feltehetően annak köszönhető ezúttal a csökkenés, hogy a KSH már jóval nagyobb példából merít, vagyis több szolgáltatótól, városból is beszerzik a bérletek árát. A legtöbb esetben ezeket az árakat állami vagy önkormányzati cégek állapítják meg, ezzel magyarázható az átlagár csökkenése.
A vérnyomásmérőknél viszont kifejezetten érdekes a csökkenés, hiszen azok kereskedelmi forgalomban kaphatók. Kerestük a KSH-t kérdéseinkkel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A legnagyobb hazai, gyógyászati segédeszközökkel foglalkozó szakmai szervezet, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) főtitkára a VG-nek azt válaszolta: ők nem tapasztaltak árcsökkenést a vérnyomásmérőknél sem.
„Megkeresése alapján adatokat kértünk a FESZ tagvállalatai körében a bevezetett, ismert márkákat forgalmazó importőr és nagykereskedő partnereinktől. Ezek kivétel nélkül emelték az elmúlt egy év során a nagykereskedelmi áraikat” – írta válaszában Róka László főtitkár.
A FESZ szerint amögött, hogy a KSH adatai kisebb árat mutatnak, az állhat, hogy a statisztikai hivatal nemcsak a patikai árakat, hanem az online webáruházak árait is figyelembe vette.
„Ebben az esetben érthető, sőt előre kalkulálható az árcsökkenés, mert a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzletek a patikánál alacsonyabb árréssel kalkulálnak a támogatás nélkül megvásárolható orvostechnikai eszközök árazásánál, és ezeknél is alacsonyabbak a műszaki webáruházak árai, mivel itt nem kell szakképesített munkavállalókat foglalkoztatni” – válaszolta a szövetség, hozzátéve:
a vérnyomásmérők tipikusan olyan eszközök, amelyekkel képesítés nélkül is ki lehet szolgálni a vásárlókat.
A FESZ szerint egyébként a fogyasztóknak nem feltétlenül éri meg ezeket az olcsóbb termékeket vásárolni, mert ezeknél a műszaki színvonal és az egészségügyi szakmai tájékoztatás sem garantált. Ráadásul a patikák és a gyógyászati segédeszközt forgalmazó vállalkozások is üzemeltetnek webáruházat, ahol szakemberek segítik a vásárlást.
A KSH adataiban szereplő digitális vérnyomásmérőkből egyébként évente nagyjából 80 ezer darabot vásárolnak a fogyasztók.
