Továbbra sem lassít az inflációs dinamika Magyarországon, ahogy azt előzetesen várni lehetett, szeptemberben nagyot ugrott a fogyasztói árindex:
a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ősz elején 20,1 százalékos drágulást mért az előző év azonos időszakához képest, míg havi alapon 4,1 százalékkal nőttek az árak. Utoljára 1996 novemberében, tehát 26 éve volt ekkora az éves fogyasztói árindex hazánkban.
A VG elemzői konszenzusa közel azonos, 19,9 százalékos áremelkedést jelzett, tehát a mai adat – ha minimálisan is – még az elemzői várakozásokat is meghaladta. Az egyszeri tételektől megtisztított maginflációs mutató komoly aggodalomra ad okot, a 20,7 százalék továbbra is erőteljes árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
A rezsicsökkentés átalakítása és az élelmiszerárak húzták az inflációt
Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68,0 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és a vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék) és a tojás (53,7 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, a kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.
A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt.
A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.
Augusztushoz viszonyítva így nőttek az árak
A fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, ezen belül az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és a vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult. A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2, valamint a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások miatti – 13,6 százalékos árcsökkenése.
A rezsicsökkentés átalakítása, forintgyengülés, fővárosi parkolási díjak
Számtalan egyedi tényező magyarázta a szeptemberi kiugró értékeket, a rezsicsökkentés változtatása ugyanis most először jelent meg a statisztikai adatokban, ez önmagában mintegy 3 százalékpontot adhatott hozzá a dinamikához. Augusztusban az Eurostat már így számolt, az unió statisztikai hivatala a nyár első hónapjában 18,6 százalékot mért, pont 3 százalékponttal többet, mint a KSH.
Ezenfelül a fővárosban átalakított parkolásidíj-fizetési rendszer hozhatott drasztikus inflációt. Az elemző szerint, habár csekély ennek a tételnek a súlya a fogyasztói kosárban, az extrém áremelkedés miatt bizony itt is nagyjából 0,5-1 százalékpont rakódhat rá az inflációs mutatóra. A tartós fogyasztási cikkeknél pedig a forint árfolyamának lehetett érdemi árfelhajtó hatása, a hazai fizetőeszköz szeptemberben 15 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban.
Az MNB befejezte a kamatemeléseket, talán közel a fordulat
A jegybank mindenesetre már döntött, véget ér a kamatemelési ciklus, a 13 százalékos alapkamat mellett más eszközökkel igyekszik a monetáris szigorítást folytatni. Hogy ez mire lesz elég az inflációs küzdelemben, az nagy kérdés, bár egyedül abban bízhatnak a jegybankban, hogy a nyersanyagok világpiaci ára tovább csökken, az elmúlt hónapokban a kőolaj, az elmúlt hetekben pedig a földgáz ára is lefordult, ami mind a forintra, mind a hazai inflációs környezetre is jótékony hatással lehet.
A fogyasztói árindex jövő év elején várhatóan 21 százalék körül tetőzhet, persze ehhez az is kell, hogy a kormány fenntartsa az árstopokat. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője is úgy véli, hogy a nyár közepéig maradnak velünk a hatósági árak. Erőteljes deflációs hatásra egyelőre nem lehet számítani, az MNB is úgy kalkulál, hogy valamikor a nyár folyamán erősödhetnek ezek a hatások. Emiatt ma már az elemzők többsége 14-15 százalékos éves inflációs ütemet jósol 2023-ra.
