Az elszálló törlesztőrészletek miatt megnőhet a bedőlt lakáshitelek száma, ami a kényszerértékesítések hatására ugyan árcsökkentést hozhat az ingatlanpiacon, de ennek az árát a hitelt felvett háztartások fizetnék meg. Ezt kívánja elkerülni a kormány a kamatstop bevezetésével – kommentálta az működését erősen befolyásoló kormányzati döntést Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Mint ismert, a kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, és döntött arról is, hogy ez
a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.
A magas már most kifeszíti a háztartások teherbíró képességét. Márpedig az infláció letörését és a nemzeti valuta elértéktelenedését célzó jegybanki intézkedések nyomán sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe lakáshitelük kifizetésekor, még akkor is, ha hosszabb kamatfordulóval vették fel a kölcsönt.
Ha tömegesen dőlnek be a hitelesek, az a kényszerértékesítések számának növekedésével és erőteljes árcsökkenéssel járna, ám ez természetesen a hitelből lakást vásárló háztartások kárára történne
– mondta a szakember. Kijelentette: nem csak az elszálló kamatok okozzák a gondot, az nyomán leálló vállalkozások miatt kieső jövedelmek és a megszűnő munkahelyek következtében növekvő legalább ilyen veszélyes, ahogyan azt a 2008-tól kibontakozó nemzetközi pénzügyi válságban már megtapasztalta a piac.
A kamatstop a kormányzati bejelentés szerint 350 ezer családot véd meg attól, hogy kamatfelárat kelljen fizetniük, ebből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás). További 66 ezer az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés) – olvasható a közleményben.
A kamatfelár a családoknál marad, ami 2022-ben 80 milliárd, 2023 első fél évében pedig több mint 60 milliárd forint lesz.
A kamatstop megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza. A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek súlyos kockázatot jelentenének minden piaci szereplő számára – jelezte a kormány.
