Meglehetősen harcias volt a hangulat a teremben – így jellemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülését. A tárcavezető szerint egészen az utolsó felszólalóig, aki történetesen ő maga volt, a béke szó egyszer sem hangzott el. Hozzátette, az elmúlt időszak eszkalációiról szó hírei megerősítik annak az igényét, hogy minél többen a békéről beszéljenek, és végre a béke megközelítése uralkodjon.
Minél előbb béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség
– hangsúlyozta a miniszter. Szerinte Oroszországgal fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, ugyanis ha ezeket elzárják, akkor még a reményét is elvesszük a békének. Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány feladata, hogy biztosítsa a Magyarország és magyar emberek biztonságát.
Arra is kitért, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amelynek keretében már másfél millió ukrán számára biztosítottak ellátást az itteni tartózkodása idejére. Emellett a szeptemberben elkezdődött tanévben már több mint 1200 magyarországi iskola és óvoda vesz részt ukrán gyermekek oktatásában.
Leszögezte, hogy a kormány továbbra is kitart amellett az álláspontja mellett, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Az EU korábban 500 millió eurónként elkezdett pénzügyi forrásokat felszabadítani, akik fegyvereket szállítanak.
A mai napon immáron 3. alkalommal született erről döntés, így már 3 milliárd eurónyi összeget fizet az EU, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító tagországok költségeit részben fedezze
– mondta, hozzátéve, hogy Magyarország is hozzájárult ehhez a forrás biztosításhoz, ugyanakkor a tárcavezető jelezte, nem tudja garantálni, hogy a következő alkalommal is így lesz. Szerinte ez az európai békekeret, amiből a fegyverszállítások finanszírozása zajlik, több más fontos célra tartalmazott pénzügyi előirányzatot, így a déli migráció kezelésére is.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá, eközben viszont folyamatosan azt vetik a magyarok szemére, hogy nem tesz eleget az ukránok megsegítésének. A miniszter szerint ez rendkívül tisztességtelen az uniós vezetők részéről.
Arról is született döntés, hogy az EU kiképző missziót indít, ahol ukrán katonák képzését hajtják végre. Jelezte, hogy Magyarország a konstruktív tartózkodás lehetőségével élve egyedüliként nem szavazta meg az EU kiképző missziójában való részvételt, így sem a működésében, sem a költségek fedezésében nem vesz részt hazánk.
Egyenként fognak dönteni arról, hogy engednek-e át Magyarország területén csapatmozgásokat, vagy szállítmányokat.
Úgy látom, hogy egyes uniós vezetők és külügyminiszter kollégák nem hajlandók tudomást venni a valóságról
– mondta Szijjártó Péter a szankciók kapcsán, hozzátéve, hogy „nem tudom, ők hol élnek”. Emlékeztetett, hogy amikor belevágtak a szankciókba, az volt az ígéret, hogy azok majd térdre kényszerítik Oroszországot, ehelyett az európai gazdaság szenved. Szerinte pont az ellenkezője történik annak, mint amit ígértek. Hangsúlyozta, hogy szankciós politika kudarcot vallott, ezért is fontos szerinte a nemzeti konzultáción való részvétel. Reméli, hogy sok-sok százezer vagy millió ember mondja el a véleményét.
Elhangzott az is, hogy egy 9. szankciós csomagra lenne szükség, sőt volt, aki a nukleáris energia szankciók mellett érvelt, viszont ezt elutasította a magyar külügyminiszter, szerinte „erről szó se eshet”.
Az Északi Áramlat megtámadásáról azt mondta, hogy döbbenetes terrorcselekmény volt, ezért hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat biztonságát garantálnia kell az uniónak, aki pedig abban részt vesz, azt terrorista államként fogja a magyar kormány kezelni.
