Magyar gazdaság

Árstop: nincs itt semmi látnivaló, a hazai krumpli minden évben elfogy januárra

Nem jól állnak a csillagok a legújabb árstopos termékek felett, tojásból és burgonyából is importra szorul Magyarország, az utóbbiból jelentős és egyre növekvő mértékben. A helyzetet súlyosbítja, hogy idén az aszály miatt nemcsak itthon, hanem Európában is kevesebb termett.

Mint köztudott, a kormány döntése szerint a tojás és az étkezési burgonya is bekerült az élelmiszerárstop hatálya alá. A szakmai szövetségeket váratlanul érte a döntés, előtte a kabinet nem egyeztetett velük, így most mindenki a hatásokat próbálja megjósolni. A kereslet az árstopok hatására elvileg élénkülhet, a kereskedők pedig – a korábbi tapasztalatok alapján – vélhetően mennyiségi korlátozásokkal veszik elejét a felvásárlásnak. Ettől függetlenül azonban előfordulhat, hogy – mint például időlegesen a cukor esetében – hiány lép fel. A két új árstopos termékkel kiegészült kormányrendelet nyomatékosítja, hogy a kereskedő a 2022. szeptember 30. napján forgalmazott termékek forgalmazására és naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2022. évi átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség árusítására köteles. Ilyen szabályozás persze a cukorra is vonatkozik, az átmeneti hiány azonban ennek ellenére ennél a terméknél többször is előfordult az ársapka bevezetése óta. 

Fotó: Sipeki Péter / Kelet-Magyarország

A burgonyánál – árstop ide vagy oda – egyáltalán nem újdonság, hogy általában csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi termés, ennek okaként a szakemberek néhány éve az alacsony termésmennyiség mellett a megfelelő tárolókapacitás hiányát és a gyengébb minőséget jelölték meg. 

Az árstop a jelenlegi szabályozás szerint év végéig él, de az eddigiek alapján nem lenne meglepő a meghosszabbítása. 

Így január után válik igazán égetővé a kérdés, hogy milyen áron érkezik majd az importburgonya,

figyelembe véve a gyengébb európai termést. Az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi közleményében már jelezte, hogy az eddigi árstopok cehhét a kiskereskedők fizették meg, közlésük szerint 200 milliárd forint értékben.

Árstopbejelentés után – mutatjuk, mi történik most a tojással és a krumplival

Féktelen drágulást előzhetett meg a hatósági árazás. A tojás majdnem a duplájába kerül, mint egy éve, a krumpliért a felével kell többet fizetni

A KSH szerint 1960-ban még hárommillió tonnás volt a hazai termés, ami 1990-ben 1,2 millióra, a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonnára csökkent, a legutolsó hivatalos hazai közlés szerint pedig – amely az Agrárminisztériumtól származik – idén október 18-ig 140 ezer tonna burgonyát takarítottak be, ami az akkori területi adatok alapján legfeljebb 2-3 ezer tonnával növekedhetett. Az idei termés az aszály miatt még az agrártárca által jelzett kevesebb mint 7 ezer hektárról is meglehetősen gyenge.

 

Az általában is már decembertől dominánssá váló sem lesz sima ügy ebben a szezonban. 

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legutóbbi piaci jelentése szerint a legnagyobb európai burgonyatermelő országokban – Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában – 7–11 százalékkal csökkenhet a termés az előző évihez képest, 

miközben a termőterület 3,2 százalékkal 510,9 ezer hektárra nőtt, és 1,7 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot. A szintén nagy burgonyatermelő Lengyelországban is 15 százalékkal marad el a betakarított burgonya mennyisége a tavalyitól.

Január és augusztus között az étkezési burgonya behozatala 19 százalékkal emelkedett, és elérte a 29,1 ezer tonnát, a legnagyobb beszállító Franciaország volt.

Az újburgonya behozatala – amelyre nem vonatkozik az árstop – ennél nagyobb mértékben, 37 százalékkal, 10,7 ezer tonnára emelkedett. Az jóval kisebb mértékű és csökkenő arányú volt az év első nyolc hónapjában: 24 százalékkal mérséklődve 2,5 ezer tonnára esett vissza. 

Így nem meglepő, hogy burgonyából – ahogyan egyébként a friss zöldségfélékből, mint a paradicsom, a hagyma, káposzta- és salátafélék, valamint az uborka – Magyarország a mennyiséget és az értéket tekintve is nettó importőr. Mégpedig egyre erőteljesebben: a KSH szerint 

a burgonyaimport évek óta emelkedő tendenciát mutat, 

bár 2019-ben némileg csökkent az importburgonya volumene, de 2020-ban újra 70 ezer tonna felett alakult, 2021-ben pedig 97,7 ezer tonnát tett ki. 

Az importtermék forrása elsősorban Franciaország, Hollandia, Szlovákia és Németország volt tavaly, 

a behozott burgonya mennyiségben mért 91,5 százaléka az említett országokból érkezett. A burgonyaexport harmadával csökkent a bázishoz képest, 8,4 ezer tonnát tett ki 2021-ben. 

A magyarországi burgonyatermelés évek óta szűkül, de egyes szakértők szerint Európa is erre az útra léphet. Az új Közösségi Agrárpolitika keretei között ugyanis már nem kapnak termeléshez kötött támogatást a burgonyatermelők, ami pedig termeléscsökkenést vetít előre. 

 

hazai krumpli árstopos termékek ársapka árstop
Kapcsolódó cikkek