Az idei aszály és a korai fagyok nagyon visszavetették a cukorrépatermést, a termelők emiatt csupán 40-50 tonna körüli hektáronkénti mennyiségekkel számolhattak, miközben a normál termés közelíthetné a 70 tonnát – mondta a VG-nek Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke.
Az elmúlt időszakban a hazai boltokban cukorhiány keletkezett, amelynek okai között felsorolható a korábbi uniós cukorreform – amely után Magyarországon csak egy, a kaposvári gyár maradt meg –, az energiadrágulás és az aszály.
Jelenleg az importcukor is drága, de a korábbi években jóval olcsóbb volt a hazainál, lenyomta magyar termelésű cukor árát, fékezve ezzel a cukorrépa árát is. Az alacsonyabb répaár miatt pedig a termőterület is csökkent.
Míg öt évvel ezelőtt 17,2 ezer hektár volt a cukorrépa-terület, addig idén már csak 9,6 ezer hektárról takarították be a répát. Fontos megemlíteni, hogy a Magyar Cukor Zrt. ebből már csak 8650 hektárról vásárolt fel, vagyis hazai répából csak ekkora termőterületről készül cukor. Márpedig ebből – vagyis a hazai termőterületen termel répából – idén csupán 60 ezer tonnát közelítő mennyiségű cukor készül, miközben a hazai fogyasztás csaknem 300 ezer tonna. A kaposvári gyár emellé még nádcukrot is importál, amelyet „átfinomít”, így akár 90 ezer tonna is lehet a hazai gyár kínálata, de ez még mindig jelentős importot feltételez.
Dorogi Árpád elmondta, hogy EU-csatlakozás utáni első két évben tonnánként 46,72 euróért termelték a cukorrépát, az utóbbi években sokszor 26 euróért, ami az árfolyamváltozást figyelembe véve is sokkal rosszabb termelői pozíciót mutat, illetve azt, hogy a kaposvári gyár tulajdonosa, az Agrana mennyire lenyomta a felvásárlási árakat.
Kaposváron egyébként egymillió tonna cukorrépát képesek feldolgozni. Idén a 8650 hektárról jó esetben hektáronként 50 tonnával lehet számolni, így összesen 433 ezer tonna répa kerül hazai termelőktől a gyárba, ilyen alacsony kapacitáskihasználtsággal viszont a feldolgozás sem elég hatékony – mondta a CTOSZ elnöke. Vagyis legalább kétszer ennyi hazai cukorrépára lenne szükség, és az itthon előállított cukor mennyisége is minimum megduplázódhatna. Dorogi Árpád szerint már tavaly lehetett érezni, hogy az addig alacsony cukorár elindult felfelé, és ha akkor tisztességes kondíciót adnak a termelőknek, akkor már most jóval nagyobb területen termelhettek volna.
Az utóbbi években annak ellenére csökkent a termőterület, hogy az állam folyamatosan biztosította a termelési típusú támogatásokat – tette hozzá.
Most eljött az idő, hogy a piac is honorálja az előállítás költségeit. Idén csúcscukorár alakult ki, amiből ki lehet fizetni a termelőt.
A 400-450 euró körüli tonnánkénti árak ugyanis 1000 euró fölé emelkedtek.
A cukorrépa-termesztőknek 2023-ra az előző évekhez képest lényegesen jobb ajánlatot sikerült kiharcolniuk az Agranától. „Ezzel még nem vagyunk elégedettek, ezt az ajánlatot még lehet és kell is javítani” – mondta a CTOSZ-elnök, aki szerint a korábbi tonnánként 30 euró alatti répaárról a 60 euró körüli árra kell elmozdulni. „A magyar termelők azt szeretnék, és én is azt képviselem, hogy az Ausztriában alkalmazott kondíciókat kapják meg a hazai répabeszállítók is. Ezzel elismernék a költségeiket, és jövedelmet is realizálhatnának” – mondta, hozzátéve, hogy a cukorrépa termelési költségei 50 százalék körüli mértékben emelkedtek az előző évhez képest.
A magasabb árral megállhatna a területcsökkenés, sőt néhány ezer hektárral nagyobb területen folyhatna cukorrépa-termelés. Ez rendkívül fontos lenne a hazai cukorellátás biztonságának fokozása érdekében is – tette hozzá. Egyúttal annak az agrárstratégiai célnak is megfelelne, amely szerint az öntözésfejlesztéshez olyan növény szükséges, amely meghálálja a ráfordítást – a cukorrépánál pedig az öntözéssel nagy eredménynövekedést lehet elérni. Ráadásul – hangsúlyozta – a hazai cukorgyárnak termelnének több alapanyagot, a feldolgozás pedig szintén itthon hozna nagyobb eredményt, és a cukor-külkereskedelmi mérleg hiányát is mérsékelné.
