A karácsonyi ünnepkör egyik sajátossága a fény és a világítás. Idén úgy alakult, hogy az ehhez szükséges energia nagyon drága lett, így adódik a kérdés: van-e energiatakarékos karácsonyfa vagy energiatakarékos karácsonyi világítás? A karácsonyfa-égősor esetében viszonylag egyszerű a válasz, ugyanis az égősorok általában nem vesznek fel túl sok áramot, egy–hat watt közötti az óránkénti áramszükségletük, vagyis ha 0–24 órában égetik őket, akkor is csak néhány száz forinttal dobják meg az energiaszámlát az aktuális hónapban.
A LED-világítás természetesen még takarékosabb, ám az energiatakarékossági ötletek nem csak arról szólnak, hogy a fa világítását cseréljék modernebbre.
A LED-es füzérekkel ugyanis az adventi időszakban hat–tíz forint megtakarítás érhető el, magyarán az áruk csak jó néhány év után térül meg. Akkor érdemes modernebbre cserélni az eszközöket, ha a karácsonyfadíszek már nem használhatók.
Olcsóbb a ledes karácsonyi dekoráció
A karácsonyfaizzó kérdése mellett fontosabb a házak homlokzatára, erkélyre kirakott vagy a fél kertet körbefutó régebbi karácsonyi dekoráció. Ezek nagy része nem energiatakarékos világítás. A fényfüzérek energiafelvétele elérheti a 200 wattot is óránként, vagyis itt már több ezer forint áramártöbbletről lehet beszélni az adventi időszakban, pláne, ha ezek a dekorációk egész nap be vannak kapcsolva. Ilyen esetekben sokkal olcsóbb a ledes karácsonyi égősor, leginkább azért, mert hosszabb az élettartama és nagyon kevés áramot vesz fel.
Ezekkel a világításokkal, illetve az éjszakai lekapcsolással egész hónapban (advent alatt) ezer forintot is meg lehet spórolni. Így számolva, a modern égősorok négy-öt év alatt behozhatják az árukat. Jó hír, hogy a barkácsáruházak és a hipermarketek is jellemzően akciós karácsonyi világításokkal jelentkeznek.
Itt nem is az árak az érdekesek, hanem a kínálat,
ugyanis ebben az időszakban az üzletekben a pár ezer forintos termékektől a több tízezer forintosig minden megtalálható. Az árak meglehetősen nagy intervallumban szóródnak, attól függően, mennyire modern a technológia. Vagyis olcsó karácsonyi világításról nem igen lehet beszélni, viszont ebben az időszakban felmutatott termékkínálatból könnyebben hozzá lehet passzítani a pénztárcához a megfelelő a terméket. A LED-technológia egyébként nem csak emiatt érdekes. Az alacsony áramigényük miatt egyre több termék működtethető elemről, akkumulátorról, sőt ma már vannak napelemes fényfüzérek is. Ezen termékek áramfogyasztása egyáltalán nem jelenik meg az áramszámlában.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Hogyan érdemes választani?
Az égősorok teljesítményét mindenképpen szakembertől kell megkérdezni, ugyanis az olcsóbb termékeken nem mindig tüntetik fel egyértelműen a világítótestek valós áramigényét. A tápegységekre pedig gyakran csak a kapacitásokat írják rá.
Mindenképpen érdemes szakemberrel beszélni, aki segíthet a számolásban is.
Ugyanis nem mindegy, hogy kültéri vagy beltéri fényfüzérekről van szó.
Mű vagy vágott fenyő legyen?
Három irány bontakozott ki az elmúlt évtizedekben a fenyőfapiacon. A hagyományos faiskolában nevelt vágott fenyő, ebből évente 1,8-2 millió fogy. A többi háztartás műfenyőt vagy földlabdás fenyőt (akár visszaválthatót) használ leginkább a fenntarthatóság jegyében. Valójában a műfenyő ökológiai lábnyoma annyira nagy, hogy csak 15-20 év használat után válik valóban környezetbaráttá. A földlabdás fenyők jelentős része nem bírja ki a szobában az ünnepeket, és elpusztul, míg a vágott fenyők használat után a kukába kerülnek, mulcsként vagy energiapelletként esetleg újrahasznosulnak. Vagyis ennek a terméknek is elég nagy az ökolábnyoma. Ebből kiindulva nem érdemes azon merengeni, hogy a fenntarthatóság jegyében melyik karácsonyfaalappal érdemes foglalkozni, ugyanis az élő és a vágott tűnik a legfenntarthatóbbnak. Ugyanakkor a leggazdaságosabb a műfenyő lehet.
Ezeket 20-50 ezer forintos átlagáron forgalmazzák, de ebben a kategóriában is bőven található százezer forint feletti termék, sőt van 400 ezres is. A vágott fenyőnél pontosan nem ismerni (még) az árakat, ugyanis az első osztályú darabokat szokás szerint darabáron kínálják a kereskedők.
Az embermagasságú első osztályú nordmann 18–25 ezer forint között lesz, ugyanebben a méretben az ezüst 20 ezer körül, míg a lucból (jellemzően dán fekete lucot szoktak darabáron adni) az embermagasságú 15–17 ezer között lesz. Mindez 20-30 százalékos áremelkedést jelez előre, kérdés persze, hol állnak meg az átlagárak – a felső vagy az alsó határon. A hazai termelésű, nem a legmagasabb besorolású fák méterára az előzetes tájékoztatások szerint 10 százalékkal nő. Így a nordmann fenyő métere 6–8 ezer forint lesz, míg az ezüstfenyőé 5–6 ezer, a lucé pedig 4–5 ezer.
