Évente 1,8-2 millió darab karácsonyfa talál gazdára Magyarországon, és az idei szezonban sem lesz hiány – áll a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közleményében. A választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg, idén is elindult már, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az követ. A kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés – ideértve a forgalmazást is – 600-700 családi gazdaságnak ad munkát.
A környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a fajták. Importként pedig főleg nordmann fenyő érkezik, nagyrészt Dániából, a behozatal mennyisége jellemzően 500 ezer darab, de a hazai nordmann-termelés is jelentős.
A hazai közvélekedés jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartja a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű, de közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. A másik kedvelt karácsonyfa az ezüstfenyő, ami a lucfenyő nemzetség tagja. A sűrű ágrendszerű fát dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban nagyon szúrósak. Keresletük ezért a gyerekes családok körében valamelyest csökkent. A legnépszerűbb karácsonyfaféle a Kaukázusban őshonos nordmann. Szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 centiméter hosszúak, alig-alig hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megmarad.
Az élő fenyők mellett a műfenyők egyre bővülő kínálatával is találkozhatunk. Akik műfenyő vásárlása mellett döntenek, azokat többnyire a természet féltése vagy a kényelem szeretete vezérli. Noha a műfenyőnek is megvan a maga piaca, nem árt tudni, hogy
a piacra kerülő fenyőfák nem erdők „kiirtásából” erednek, hanem a karácsonyfának nevelt fenyők faiskolákból származnak.
A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, húszéves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók általában 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.
