A magyar bankrendszer stabil, erős tőkehelyzettel és jelentős likviditási tartalékokkal érkezett a jelenlegi komplex, kihívásokkal teli időszakba – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, ma publikált Pénzügyi stabilitási jelentésében.
A több mint 80 oldalas dokumentum több főbb megállapítást is tesz. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a pénzügyi szektor sokkellenálló képessége megfelelő,
likviditása és tőkehelyzete egy az aktuális előrejelzéseknél jóval súlyosabb válsághelyzetet feltételezve is robusztus.
Ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a turbulens gazdasági környezetben tovább nőttek a hitelkockázatok, kiemelten az energiaárakra érzékeny portfóliókban. Az MNB szakértői az emelkedő kamatkörnyezet és a háború okozta bizonytalanság következtében a hitelbővülés dinamikájának visszaesésére számítanak a vállalati és háztartási szegmensben egyaránt.
Mi történik most az ingatlanokkal?
Figyelemre méltó az a megállapítás, hogy bár országosan magas szintre emelkedett a lakáspiaci túlértékeltség,
a harmadik negyedévben már látszanak a lakáspiaci fordulat első jelei.
A banki kockázatvállalás szempontjából is kiemelten fontos lakáspiaci túlértékeltség historikusan magasra ugrott 2022-ben. A megemelkedett lakáspiaci árszint korrelál a hitelfelvevők jövedelmi kifeszítettségével, ezért pénzügyi stabilitási szempontból is indokolt a piaci fejlemények szoros nyomon követése. Az MNB megállapította, hogy 2022 harmadik negyedévében reálértelemben
országos átlagban jelentősen mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme.
A kereslet mérséklődésével párhuzamosan már jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma. Az aktivitás lassulásával az ingatlanok értékesíthetősége csökken, és megemelkedik a lakásárak korrekciójának kockázata.
Áttérve a céges viszonyokra, az idei első fél évben a kereskedelmiingatlan-piaci mutatókban még nem történt jelentős romlás. Előretekintve ugyanakkor az energiaár-robbanás és a romló gazdasági kilátások negatívan hatnak a kereskedelmiingatlan-piacra.
A 2022 első féléves befektetési forgalom 7 százalékkal csökkent, a közeljövőben pedig általánossá válhat a befektetői kivárás.
Közben várhatóan a bankok nyeresége is csökkenni fog, ami hatással lesz a középtávú hitelezésre is.
A jegybank megjegyezte: a hazai bankrendszer szavatolótőkéhez viszonyított ingatlanpiaci kitettsége jelenleg érdemben alacsonyabb a globális pénzügyi válság alatt tapasztalt értéknél, ami a továbbgyűrűző hatások szempontjából pozitív.
Milyen jelentésről van szó?
Az MNB évente kétszer, májusban és novemberben publikálja a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványt. Ennek fő célja, hogy tájékoztassa a pénzügyi rendszer működtetőit és használóit a pénzügyi stabilitást érintő aktuális kérdésekről. Ezzel a jegybank hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi rendszert érintő döntésekhez a megfelelő információk rendelkezésre álljanak és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitása erősödjön.
Májusban a jelentés megállapította, hogy
a hazai bankokat felkészült állapotban érték az orosz–ukrán háborús konfliktus nyomán emelkedő kockázatok.
A tőke- és likviditási tartalékok ellenállóvá teszik az intézményeket, még egy elhúzódó geopolitikai feszültség esetére is. Ugyanakkor a jelentéstevők hangsúlyozták, hogy a bizonytalan környezet közepette emelkedtek a kockázatok. A háború negatív reálgazdasági hatásai és az emelkedő inflációval szigorodó kamatkörnyezet következtében
a magánszektor hitelbővülésének csökkenését jelezték előre.
Felhívták a figyelmet, hogy a gazdaság lassulása, valamint az energiaárak emelkedése egyes szektorokban a hitelkockázatok emelkedésével jár.
