A tavalyi jogszabály-módosítás az eredeti számítások szerint mintegy
másfél ezer, többségében a budai várban, kisebb részt az Andrássy úton található állami és önkormányzati bérlakást érinthet, amiket a módosítás révén megvásárolhatóvá tett az Országgyűlés.
A többségében a budai várban, kisebb részben az Andrássy úton, illetve az I. kerület váron kívüli részén, a világörökségi területen és annak felvezető zónájában található bérlakások állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok.
Információink szerint befejezett tranzakcióra még sehol sem került sor, a folyamatban lévők száma is igen szerény, de már legalább vannak konkrét döntések.
Kilencven állami bérlakást adnak el
A Magyar Állam tulajdonában és az MNV Zrt. közvetlen kezelésében álló ingatlanok közül 146, bérleti szerződés útján hasznosított lakást érintenek a lakástörvény 2021. november 18-án hatályba lépett rendelkezései – tájékoztatta a VG-t az MNV sajtóosztálya.
Az érintettek közül október elejéig 96 bérlő nyújtott be a forgalmi érték és vételár megállapítására vonatkozó kérelmet, ezek közül hatot a lakástörvényben nevesített kizáró feltételekkel való érintettség miatt elutasítottak.
A beérkezett kérelmek feldolgozása az MNV Zrt.-nél folyamatos, a forgalmi érték megállapítására a társaság független értékbecslő szakértőt bízott meg minden befogadott – tehát nem elutasított – kérelem esetén.
Azonban még egyetlen esetben sem ment végbe a vételi jog gyakorlására vonatkozó folyamat az állami bérlakások körében, a kérelmek feldolgozása és a vételi kérelmek kormányhivatali elbírálása folyamatban van. Az eladásokból várható bevétel a központi költségvetésbe kerül – tudtuk meg.
Terézvárosban félszáz bérlőből lehet tulajdonos
Előrehaladottabb állapotban vannak a bérlakás-értékesítések Terézvárosban. A VI. kerületben tizenkét műemlék épületben 52 önkormányzati bérlakás megvásárlását teszi lehetővé a törvénymódosítás, ezek közül 51 bérleti szerződése 25 éven túli jogviszonyt tükröz – közölte érdeklődésünkre Pleszel András, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Mindeddig három épületből 19 ingatlan bérlője jelezte, hogy élni kíván a számára nemrég megnyílt vételi lehetőséggel, négy tranzakció folyamatban van, de ezek egyike sem zárult le.
A már rendelkezésre álló két ingatlanszakértői vélemény alapján a VI. kerületben folyamatban lévő tranzakciók 40–43,2 millió forint, négyzetméterre vetítve 727,3 ezer, illetve 771,4 ezer forintos fajlagos forgalmi értéket takarnak. Az egyösszegű vásárlásokkal számolva a kedvezményes vételár az esetükben 5,7 millió, valamint 6,2 millió forint, azaz 103,6 ezer és 110 ezer forintos négyzetméteráron jöhet létre a tulajdonszerzés.
Összegző becslés nem készült a vételi lehetőséggel érintett lakásokra vonatkozóan arról, hogy a kerület mekkora bevételhez juthat azok eladásából. A helyi képviselő-testület döntése alapján az ingatlanértékesítésekből származó bevételt az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapítására használják fel.
A legtöbb ingatlan eladására az I. kerületet kötelezi a törvény
A legtöbb bérlakás az I. kerületi önkormányzat területén lett megvásárolható, az ott található 1400 ingatlan közül az előzetes hírek szerint 1100 érintett a törvénymódosításban, az önkormányzat előzetes felmérése szerint azonban 859.
A helyi képviselő-testület az október 20-ai ülésén jutott el az első három – Fő utcai – lakás eladására vonatkozó előterjesztés elfogadásáig. Ennek alapján egy 1988 óta bérelt 43 négyzetméteres ingatlant a 40,3 millió forintos forgalmi értékkel szemben a törvényi kedvezmények alapján 4,53 millió forintért vásárolhatnak meg a bérlői. Két másik, ugyanabban a Fő utcai épületben lévő ingatlant, amelyek bérleti jogához egyaránt 2008-ban, csereszerződéssel jutottak a bérlők, ugyancsak kedvezményes áron, az egyiket 55,6 millió forint helyett 24,2 millióért, a másikat a 112,9 milliós forgalmi értékkel szemben 49,1 millióért vásárolhat meg a bérlője.
Az I. kerületben 110 lakóépület társasházzá alakításának előkészítése zajlik hetek, hónapok óta. Mint azt a VG érdeklődésére és a kerületi honlapon a helyi lakosságnak is jelezte a Budavári Önkormányzat,
a hosszú évtizedek óta rendezetlen használati viszonyok jelentősen lassítják a folyamatot.
Hosszadalmas az előzetes földhivatali adatszolgáltatás, a műszaki dokumentáció földhivatali záradékolása, majd a társasház-alapítás földhivatali átvezetése. A helyszíni felmérést lassítja, amikor a vállalkozó a kiértesített időpontban egy-egy lakásba vagy helyiségbe nem tud bejutni, mert a bérlő a jelzett időpontban nem tartózkodik otthon. Az eredményes társasház-alapításhoz pedig az összes lakásba és helyiségbe be kell jutni – érzékeltették a több oldalról tapasztalható akadályokat.
Hetvenezerből lett másfél ezerMint emlékezetes, óriási visszhangot keltett tavaly májusban az a törvénymódosító javaslat, amelyet Böröcz László országgyűlési képviselő, egykori Fidesz-frakcióvezető-helyettes nyújtott be eredetileg az összes, legalább 70 ezer önkormányzati és állami bérlakás eladását indítványozva, a bérleti jog időtartamával emelkedő mértékű kedvezményekkel. Ebből a nagy volumenű javaslatból lett – nyilván nem függetlenül a vagyonvesztéssel érintett önkormányzatok tiltakozása nyomán – egy jóval szerényebb, a lakásprivatizációból hajdan kizárt műemléki védettségű ingatlanok bérlőire korlátozódó lehetőség. A törvénymódosítást kezdeményező képviselő az idei országgyűlési választásokon nem jutott be a parlamentbe. |