Új Duna-híd kapott építési engedélyt
Örömmel jelenthetjük, hogy megkaptuk az építési engedélyt az Új Duna-hídra, a Galvani-hídra – közölte a közösségi oldalán a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. A CÉH ebben a projektben a Buro Happold és az UN Studio alkotta tervezői konzorcium alvállalkozójaként vett részt.
A cég a posztban azt írta, hogy időközben a tender tervek is elkészültek, azokat leszállították, így
a híd tender szintű tervezése befejeződött.
A híd acélszerkezetű, acél a pilon, a merevítőtartó és a ferdekábelek is.
Évtizedes adósság az új Duna-híd
A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi.
A 90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről,
ám ez forrás hiányában nem valósult meg.
A Duna belvárosi szakaszán csaknem kilométerenként van egy híd, miközben a Duna alsóbb, Csepelt is magában foglaló szakaszán több mint 10 kilométer hosszan nincs épített átkelési lehetőség. A híd szükségessége a főváros gyűrűs-sugaras rendszerű úthálózati elrendezéséből is értelemszerűen adja magát, az Új Duna-hídhoz kapcsolódó úthálózat megépítésével
születhet meg Budapest új körútja.
Az Új Duna-híd megépítésének kiemelt célja a belváros forgalomcsillapításának előmozdítása, továbbá a Dél-Budapest, mint jelentős potenciállal bíró, nagy kiterjedésű rozsdaövezeteket is magában foglaló térség fejlesztésének elősegítése, beleértve a Duna-főmeder és -mellékág menti területek fejlesztését is. Arról nem beszélve, hogy
az Új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrűn belüli belvárosi forgalomcsillapítás megvalósításához és a belvárosi Duna-hidakra nehezedő forgalmi terhelés csökkentéséhez.
A Lánchídon, Erzsébet hídon és Szabadság hídon 30, a Petőfi hídon 10 százalékos forgalomcsökkenés elérését segíti elő.
Ezt további, a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedések kiegészíthetik, így a híd akár több mint 50 ezer személygépkocsival tehermentesítheti naponta a belvárost. Ennek az az oka, hogy az M1–M7 felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új hídon haladhatnak. Azáltal, hogy a Rákóczi híd délről érkező forgalma csökken, a Rákóczi híd a jövőben a Petőfi híd és az Erzsébet híd forgalmának átvételében is nagyobb szerepet tölthet be.
Jó kérdés, mikor lehet ebből bármi
Hogy a beruházás mikor indulhat meg, az egyelőre bizonytalan. A hetekben Csepreghy Nándor, az átalakuló Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára egy írásbeli kérdésre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen nagyságrendű beruházás jelentős költségvetési hatásokkal bír,
a hibás brüsszeli szankciós politika miatt jelenleg azonban költségvetési tartalékot kell képezni.
„Éppen ezért tehát, bár a beruházás előkészítése folyamatban van, a tényleges megvalósításáról csak a későbbiekben fog döntés születni” – húzta alá.
