A helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások során az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Ezek főként az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti hatáskörmegosztással összefüggő kérdések – erősítette meg a Politico cikkében megjelenteket Navracsics Tibor.
A miniszter továbbra is optimista
„Tárgyalunk, meghallgatjuk az aggályaikat, próbáljuk kezelni azokat” – fogalmazott az uniós tárgyalásokért felelős területfejlesztési miniszter, akit egy budapesti sajtóeseményen faggattak az újságírók.
Ugyanaz a módszerünk, mint korábban, a jogállamisági eljárásnál: ha észszerű kompromisszumra látunk lehetőséget, akkor természetesen kezeljük ezeket az aggályokat
– mondta Navracsics, hozzátéve, hogy ami a Politicóban megjelent, az a tárgyalások mostani pozíciója, de a megbeszélések még folynak, az álláspontok módosulhatnak. A cél, hogy a szükséges változtatásokról még decemberben szavazhasson az Országgyűlés, amely egyébként már egy sor törvénymódosítást elfogadott a megállapodás és ezen keresztül az folyósítása érdekében.
Arról is beszélt a miniszter, hogy ha igaz az a sajtóhír, miszerint a brüsszeli testület november 22-én tartja azt az ülését, amelyen áttekinti a magyar teljesítéseket is, akkor az időben jó Magyarországnak. A politikus reméli, hogy december végére le tudják zárni a tárgyalásokat megegyezésekkel, és jövőre érkeznek az uniós források.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság aggályai nyomán az OBT vétózhatja-e majd a Kúria elnökének a kinevezését, úgy felelt: „Jelenleg itt nem tartunk.”
Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi rádióinterjúban már jelezte, hogy Magyarország ugyan teljesíti mind a 17 pontot, amit vállalt az unió felé, de lefogadja, hogy közvetlenül utána lesz majd 18., 19. és így tovább. A VG megkérdezte e nyilatkozatról a területfejlesztési minisztert – jelezve, hogy a 18. már meg is érkezett Brüsszelből –, aki úgy reagált:
Hamarosan vége lesz a naptári évnek, és abban bízom, hogy a tárgyalássorozatot is sikerül befejeznünk, így idő hiányában lehet, hogy elmarad a 19., 20. De nekem azért ezzel kapcsolatban nincsenek illúzióim (…), a végrehajtást ugyanúgy ellenőrizni fogja a bizottság.
Milliárdokat kap Magyarország külföldről, de nem onnan, ahonnan elsőre gondolnánk
Navracsics Tibor a Svájci–magyar együttműködési program II. időszakára vonatkozó keretmegállapodás aláírásán nyilatkozott a sajtónak. A svájci hozzájárulási program keretében az alpesi állam csaknem 90 millió svájci frankot folyósít Magyarországnak az elkövetkező években. Az erről szóló megállapodást Navracsics Tibor és Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete írta alá.
Egy már sikeres együttműködést tudunk megújítani Svájccal, amely az eddigiekben is számos hasznot hozott mind Magyarországnak, mind pedig a két ország közötti kapcsolatoknak
– mondta a területfejlesztési miniszter.
A svájci alap elsősorban Magyarország kevésbé fejlett régióira koncentrál. Ezen belül
- egészségügyre, szociális célokra, kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok támogatására 11 milliárd,
- szakképzésre 3,9 milliárd,
- kutatásra és innovációra 4,5 milliárd,
- mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására 5,2 milliárd,
- az emberkereskedelem elleni küzdelemre 1 milliárd,
- energiahatékonyságra 5,2 milliárd,
- víz- és szennyvízkezelésre pedig 7 milliárd forintot fordít.
Az első felhívások várhatóan jövőre jelennek meg.
A svájci parlament 2019 decemberében fogadta el a Svájci–magyar együttműködési program folytatását, ennek alapján a következő többéves támogatási időszakban
a svájci fél 87,6 millió svájci frankos vissza nem térítendő támogatást nyújt Magyarország részére.
Ehhez az összeghez Magyarország is hozzájárul, így a nemzeti társfinanszírozással együtt közel 40 milliárd forint összegű támogatás felhasználására nyílik lehetőség. A program olyan projektek megvalósulását célozza, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a társadalmi és közbiztonság további javításához, a környezetvédelem, az egészségügy, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzéséhez az egész országban.
A 2006-ban létrehozott svájci hozzájárulás értelmében az alpesi ország az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz tagország részére összesen egymilliárd svájci frank hozzájárulást biztosított a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az elmaradott területek felzárkóztatása érdekében. A program első időszaka során ebből Magyarország részesedése több mint 130 millió svájci frank volt.
