Az Országgyűlés az idén egyszer – júliusban – már szavazott a vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról: akkor úgy döntött a Ház, hogy a jövőben a parlamenti képviselőknek az Európai Parlament tagjaira érvényes szabályok szerint kell bevallaniuk vagyoni helyzetüket. Az új előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat még augusztusban be kellett nyújtaniuk a honatyáknak és a honanyáknak.
A régi-új rendszer
Azonban a kormány és az Európai Bizottság között – a jogállamiságról és ezen keresztül az folyósításáról – zajló tárgyalásokon Brüsszel kérte a vagyonnyilatkozati szisztéma újbóli módosítását. Ennek eredményeként a kabinet egy olyan javaslatot terjesztett a parlament, amely – a kormányzati interpretáció szerint –
egyes pontokon vegyíti a korábbi magyar és az európai rendszer elemeit.
Persze volt olyan kormánypárti politikus, aki ennél erőteljesebben fogalmazott, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő például úgy értékelte a történteket a Facebook-oldalán, hogy
Brüsszel szerint a korábbi magyar vagyonnyilatkozati rendszer a jobb, és az európai szabályok rosszak.
Bárhogy is, a most 139 igen szavazattal, 22 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosítás után a képviselőknek és családtagjaiknak a következő információkat kell évente közreadniuk:
- mezőgazdasági és egyéb ingatlanok adatai,
- nagy értékű ingóságok, köztük járművek, műalkotások, megtakarítások, befektetések, készpénz és bankszámlán tartott pénz,
- tartozások,
- jövedelmek – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól kapott is,
- gazdasági érdekeltségek.
A nyilatkozatot adónak arról is számot kell adnia, hogy bármely gazdasági társaságban van-e olyan érdekeltsége, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége, amely meghatározó befolyást biztosít számára a gazdasági társaság ügyeiben.
A családtagok vagyonbevallása nem nyilvános. Utóbbi dokumentumokba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
A képviselőkével azonos nyilatkozatot kell tennie mások mellett a köztársasági elnöknek, a politikai felső vezetőknek, az ombudsmannak és helyetteseinek, az alkotmánybíráknak, a legfőbb ügyésznek, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda, a jegybank és az adatvédelmi hatóság vezetőinek, a Költségvetési Tanács elnökének, valamint a Médiatanács tagjainak.
Változnak a meghosszabbításának szabályai
A képviselők változtattak a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló – kétharmados támogatást igénylő – törvényi szabályozáson is. Az új alkotmányos szabályok szerint a kabinet a következő esetekben hirdethet ki veszélyhelyzetet harminc napra:
- valamely szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa,
- élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény esetén,
- ezek következményeinek az elhárítása érdekében.
Bár az eddigi szabályozás is rögzítette, hogy a kormány e jogkörét kizárólag a veszélyhelyzet hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja, e különleges jogrendi forma meghosszabbítására eddig időbeni megkötés nélkül, korlátlan lehetősége volt az Országgyűlésnek. A november 1-jétől hatályos – kormánypárti képviselők által kezdeményezett – törvénymódosítás alapján az említett
harminc napon túl alkalmanként legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja meg az Országgyűlés a kabinet által kihirdetett veszélyhelyzetet.
