Az elmúlt egy évben az alapanyagköltségek 130-150 százalékkal emelkedtek meg a sütőiparban, az ágazati szereplők energiaköltségei pedig a 10-11-szeresükre növekedtek – vázolta a szektor nehézségeinek fő okát a Magyar Pékszövetség alelnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva.
Sok pékséget fenyeget csőd, de az állami támogatás segíthet túlélni
A Balmaz Sütöde Kft.-t vezető Fülep Zsolt kifejtette: a szövetség első becslése – még az kkv-knak szóló állami energiaár-támogatási program meghirdetése előtt – az volt, hogy a sütőipari cégek 20-25 százaléka mehet tönkre a következő fél-háromnegyed éven belül. Ennek elsődleges oka, hogy a fogyasztói árat nem a sütőipar alakítja, hanem a kiskereskedelem, amelynek az a célja, hogy az eladási ár minél alacsonyabb legyen, ezáltal pedig lefelé nyomja a beszállítói tarifákat is.
Így a költségnövekményeinket nehezen tudjuk beépíteni az árakba. Jelenleg azt a látom, hogy a legtöbb sütőipari cég kivár, s megpróbálja igénybe venni a kormány által meghirdetett energiaár-támogatást, hogy azzal levegőhöz jusson és túléljen
– mondta a szakember. Hozzátette, a szaküzletet is üzemeltető vállalkozások némileg könnyebb helyzetben vannak, mert amellett, hogy a klasszikus termékkört – kenyeret, kiflit, zsemlét, kakaós csigát, buktát és pogácsát – beszállítják a kereskedőkhöz „meglehetősen akciós áron”, a saját boltjukban, boltjaikban is meg tudnak jelenni egy széles árukínálattal, s ott más áron és minőségben tudják kínálni a portékát.
Munkaerőhiány is sújtja az ágazatot
A pékségek száma az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, viszont az energiaár-emelkedéssel ez a lendület teljesen megtört, most inkább az a jellemzőbb, hogy a vállalkozások a már meglévő üzleteiket korszerűsítik, átalakítják, hogy ki tudják gazdálkodni a rezsiköltségeket.
A sütőipar az élelmezés mellett azért is fontos gazdasági szereplő, mert meglehetősen sok, körülbelül 19 ezer embert foglalkoztat, ám még így is hiányzik mintegy 3 ezer szakképzett dolgozó. Fülep Zsolt szerint az elmúlt időszakban jelentős béremelések zajlottak a szektorban a munkavállalók megtartása és a leendő dolgozók megszólítása érdekében, de a munkaerőhiányt nemcsak ezen keresztül, hanem a maguk által szervezett képzésekkel szintén próbálják orvosolni.
Kevesebb pékáru fogy
A pékszövetség alelnöke arról is beszámolt, hogy az utóbbi időszakban a lakossági fogyasztás érezhetően csökkent – így már az alapanyag-felhalmozódás jelensége is kezd mutatkozni –, de
az igazán jelentős, prognózisuk szerint akár 10-15 százalékos kereslet-visszaesést a következő év elejére várják.
Megjegyezte, éppen ezért újabb és újabb áremeléseket nem igazán tudnak meglépni, mert az már a fogyasztás drasztikus csökkenésével járna.
A termékek elkészítésével kapcsolatban Fülep Zsolt emlékeztetett: az elmúlt évtized a sütőiparban az új technológiákról szólt. A legtöbb cég a döntően nappali foglalkoztatására állt át, éjszaka pedig csak „felsütötték” az úgynevezett kelesztéskésleltetett termékeket.
Jelen pillanatban azonban ha ezt a fajta hűtéstechnikát alkalmazzuk, nem bírunk majd el az áramdíjjal. Ezért vissza kell térni a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz, éjszaka kell dolgozni, már csak azért is, mert az éjszakai áram olcsóbb
– magyarázta. A szövetség tagjainak is azt tanácsolják, hogy a túlélés érdekében próbáljanak például műszakrendet váltani, optimalizálni a sütést. Úgy tűnik, ezt meg is fogadják, hiszen egy-egy vállalkozásnak már sikerült 10-15 százalékos energiamegtakarítást elérnie.
Balmazújvárosban is váltottak
Fülep Zsolt elmondta, cége, a balmazújvárosi központú Balmaz Sütöde Kft. több társához képest szerencsésebb helyzetben van, mert az elmúlt években befejezték az üzem teljes technológiai korszerűsítését, aminek eredményeként
Európa egyik legmodernebb gépparkjával rendelkeznek.
Emellett harminc szakboltot üzemeltetnek, így a piaci kitettségük alacsonyabb.
Természetesen nekünk is optimalizálnunk kellett a sütést, és át kell gondolnunk a hűtés-fagyasztás alkalmazását
– közölte, piaci tapasztalatait összegezve pedig azt mondta: térségükben a kenyér fogyasztása még nem csökkent, más pékáruké viszont már igen.
